Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
mérési eljárást Ausztriában [98] és Bulgáriában [99] is. A mérési pontok helyét előzetes összehasonlitó vizsgálatok alapján úgy igyekeznek megválasztani, hogy a két pontban mért érték átlaga minél jobban egyezzék, illetve egyértelmű kapcsolatban legyen a függély középsebességével. A vlzhozamgörbe A vízhozam mérések célja a vízhozamok és a vízállások közötti kapcsolat, a vizhozamgörbe meghatározása, mert annak ismeretében olyan napokra, illetve időszakokra is megállapíthatók a folyó vízhozamai, amikor vizhozammérést nem végeztek. Állandó medrü, sziklás mederszakaszokon, ahol a vízmércén leolvasott vízállások és a lefolyó vízhozamok kapcsolatát megszabó tényezők, a "kontrolok" /kiemelkedő meder küszöbök, összeszűkülő szakaszok, éles kanyarok, stb./ időben állandóak, előfordulhat, hogy a vizhozamgörbe hosszú évtizedeken át változatlan. A görbe érvényességét bizonyos időközönként természetesen ilyen szakaszokon is újra és újra ellenőrizni kell /8-14. ábra/. DUNA, NAGYMAROS, 1920-OZ 8-14. ábra Példa a sziklás medrü folyószakaszokon kialakuló, hosszú időn áfc változatlan vizhozamgörbére /Duna, Nagymaros/
