Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
A vízmércék null-pontja A vízmérce leglényegesebb adata a számozás kezdőpontjának, a null-pontnak, a tengerszint feletti magassága. Ennek ismerete teszi lehetővé, hogy a szomszédos mércéken észlelt vízállásokból rekonstruálni lehessen a vizfelszin alakulását. A vizállásadatok használhatóságának /egyöntetűségének/ előfeltétele, hogy a mérce "0" pontja, vagyis a mércelap, illetve a különálló mérce-tagok magassági helyzete tartósan állandó maradjon. Ennek biztosítása - különösen alámosásnak, csuszamlásnak kitett partszakaszon, vagy rézsűfelületen - nem könnyű feladat. A "0" pont állandóságának ellenőrzésére a mérce közelében alkalmas helyen magassági őrpontot kell elhelyezni, amelyre támaszkodva a mércetagok ”0" szintjét időnként /általában évenként/ ellenőrizni és a mércét rongálódás, illetve elmozdulás esetén visszaállítani lehessen. A mérce "0" szintjét az állomás létesítésekor általában úgy igyekeznek megválasztani, hogy az előfordulható legalacsonyabb vízállás szintje közelében legyen, vagyis "negativ" mérce leolvasás lehetőleg ne forduljon elő. Idők folyamán a lefolyás! viszonyok megváltozása miatt természetesen szükség lehet a mércelapnak a "C" szint alatti meghosszabbítására. A Tiszán és a főbb mellékfolyóin a nagyszabású mederszabályozási munkák okozta medermélyülések miatt a múlt század folyamán elhelyezett vízmércék "0" szintjénél 1-2 m-rel alacsonyabb vízállások is előfordulnak. A vízmérce leolvasások és feldolgozásuk A vizmérce megfigyelésével és gondozásával megbízott észlelők az országos hálózat állomásain naponta kétszer /nyáron 7 és 19, télen 8 és 16 órakor/ olvassák le a vízállást. Az első világháború előtti évtizedekben a "Vízállások" cimen megjelent hidrológiai évkönyvek táblázatai mindkét leolvasást közük és az egymásután! vízmércék vízjárásának alakulását szemléltető ábra-mellékleteik a vízállásokat a napi csapadékokkal is párhuzamba állítják /8-3. ábra/. A későbbiekben az évkönyvek - terjedelmük korlátozott volta, illetve a hidrológiai észlelések körének fokozatos bővülése folytán - csak a reggeli vizmérceleolvasásokat közük.- 165 -
