Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
A levegő nedvességtartalma a magassággal - mint a 4-1. ábrán láttuk - meglehetősen gyorsan csökken. A páratartalomnak mintegy fele általában az alsó 2 km-nyi levegőrétegben halmozódik fel és 8 - 10 km feletti magasságban a páratartalom már csak néhány százaléka a felszinközeli értéknek. 7.5 Sugárzás mérések Az 1. fejezetben láttuk, hogy a Föld víz- és hőháztartása szorosan összefonódó folyamatokból áll. A gyakorlati feladatok és az újabb kutatások eredményei egyre inkább megkövetelik, hogy a hidrológusnak általános áttekintése legyen a hőháztartás alapadatait szolgáltató sugárzás mérések főbb műszereiről, és az ilyenirányú észlelések ez idő szerinti állapotáról. A Najból a Föld felszínére érkező elektromágneses energia- sugárzás erősségét általában a sugárzási energiának hővé való átalakításával mérik [6, 296-298. lap]. Az ilyen,un. kalorimetrikus sugárzásmérők egyik leghasználatosabb típusának, az Angstrom - féle kompenzációs napsugárzásmérőnek /pyrrheHornétex/ szerkezeti vázlatát a 7-42. ábrán látjuk. A két teljesen egyforma, bekormozott mangán in lemezke /a és b/ közül az egyiket egy forgatható lap segítségével beárnyékolják, a másikat pedig a napsugárzásra merőlegesen helyezik el. A napsütésnek kitett lemezke a napsugárzást teljes egészében elnyeli és hővé alakítja, ezért hőmérséklete jóval magasabb volna, mint a beárnyékolná. A beárnyékolt lemezen az "r” ellenállás változtatásával az *'B" áramforrásból olyan "i" erősségű áramot vezetnek át, amely a lemezt ugyanolyan hőmérsékletre füti, mint a Nap sugárzó melege a másikat. 7-42. ábra Az Angstörm-féle kompenzációs napsugárzásmérő szerkezeti vázlata [6, 296. lap]- 155 -
