Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

letét. A hőmérséklet napi szélsőségének mérésére az un. maxlmum- mlnlmum hőmérők szolgálnak, amelyeknek higanyszála Jelzőpálcikát hagy az elmúlt 24 órában /a pálcikák legutóbbi beállítása óta/ előfordult legmagasabb ill. legalacsonyabb hőmérséklet helyén.

A napi háromszori leolvasás és a szélsőségek ismeretében a legtöbb célra elegendő részletességgel lehet tájékozódni a levegő hőmérsékletének alakulásáról. A hőmérséklet időbeli változásának folyamatos nyilvántartására mindazonáltal gyakran helyeznek el a rnüszerházikóban hőmérsékletiró berendezést is. Ezek a berendezések alkohollal töltött, hajlított fémcső /Bourdon-cső/ vagy két különböző fémből összehegesztett és gyűrű alakban meghajlított lemez /bimetallikus fémhőmérő/ hőmérsékletváltozás okozta alakváltozásait Jegyzik fel. Ezek a berendezések a higanyos hőmérőknél kevésbé pontosak, ezért adataikat tulajdonképpen csak az állomási hőmérőn leolvasott értékek közötti interpolálásra lehet felhasználni.

A müszerházikóban /a térszín felett 2 m magasságban/ uralkodó hőmérsékleten kivül a legtöbb meteorológiai állomáson mérik a hajnali órákban a talaj mentén kialakuló legalacsonyabb, un. kisugárzási hőmérsékletet is. Ebből a célból az észlelő az esti leolvasás időpontjában minimum hőmérőt helyez a talaj felett 5 cm magasan kiálló fából készült tartó villákra. A reggeli leolvasás után a hőmérőt a müszerházikóban helyezik el, nehogy a nappali erős napsugárzás hatására tönkremenjen.

A térszín közelében és a különféle növény-állományokban kialakuló hőmérsékleti viszonyokról agrometeorológiai és terep- klimatológiai kutatások céljaira végéznek alkalomszerű részletes felméréseket és folyamatos észeleléseket. Ilyen célokra többnyire elektromos hőmérőket alkalmaznak, melyek nem érzékenyek a napsugárzásra és adataik távjelzéssel is könnyen nyilvántarthatok illetve feljegyezhetek.

A légkor magasabb rétegeinek hőmérsékleti viszonyait az előző pontban Ismertetett módok valamelyikén /többnyire rádiószondákkal/ felküldött hőmérsékletiró /sugárzásvédő hengerbe elhelyezett bimetallikus hőmérő/ berendezéssel mérik.

A troposzférában /a légkör alsó 6 - 8 km-nyi tartományában/ a hőmérséklet a magassággal általában meglehetősen gyorsan /100 m-ként 1 C -kai/ csökken /lásd a 4—1.ábrát/. A troposzféra feletti átmeneti rétegben a tropopauzában és a mintegy 300 km magasságig terjedő sztratoszférában a hőmérséklet nem változik határozottan /kissé emelkedik a magassággal/. A kutatórakétákra erősített műszerek adatai megerősítik azokat- 151 -