Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
7-2 táblázat Példa a kettős összegező vonalak szerkesztésével kapcsolatos számításokra /Szeged, 1902-42/ [55] Hidrológiai év É venkénti adatok Folyamatos összegek Észlelt / * Számított Észlelt i * Számított 1942 607 548 607 548 A! 722 7 79 1329 / 327 1940 84! 833 2 170 2160 39 759 727 2 929 2 887 38 616 746 3 545 3 633 37 591 568 4 236 4 20/ 36 683 783 4 9/9 4984 1935 466 491 5385 5475 1905 543 555 2! 796 23 814 04 558 505 22354 24 319 03 537 551 22 89/ 24 870 02 579 581 23 470 2545/ # Az alapállomások átlaga (7-t. táblázat 2. oszlop) alapján a 7-6. ábra szerinti kapcsolati vonalról leolvasott értékek 4. A ténylegesen észlelt és a mutatószám alapján számított csapadékokat időrendben visszafelé haladva táblázatba foglaljuk és folyamatosan összegezzük /7-2. táblázat 4. és 5* oszlopé. 5. Az észlelt és a számított adatok folyamatos összegeit milliméterpapiron ábrázoljuk /7-7. ábra/. Ha az észlelési adatokat csak véletlenjellegű eltérések terhelik, a kapott pontsor /az 1942-35 évi adatok/, kiegyenlítő egyenese 45°-ot zár be a tengelyekkel. Ha az adatok az állomáson bekövetkezett valamilyen tartós változás következtében a 7-6. ábra kiegyenlítő egyenesétől követke Tetesen balra vagy jobbra tolódnak el, a 7-7« ábra szerinti kettős összegező vonalon iránytörés adódik. Az iránytörés hajlás- 102 -
