Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
A nagy terjedelmű öntözések trágyázása és kezelése jelenlegi gazdasági üzemünk megváltoztatását kivánná. Ha pedig ez elmaradna, azt nyernék eredményül, amit az eddig berendezett öntözéseink nagyrészénél tapasztaltunk, s ami az öntözések eredménytelenségének egyik fő oka. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a magyar ember, - különösen pedig az Alföld magyarja - az öntözéssel nem szeret bíbelődni. Először meg kell tanítani őt az öntözés mesterfogásaira, azután meg kell vele szerettetni ezt a foglalkozást . Ezt a szolgálatot az iskoláknak és az állami mintatelepeknek kellene megtenniök. Ha azután a szükséges munkásnép meg van nevelve, akkor sor kerülhet a nagy tervek végrehajtására . Ezzel kapcsolatban persze telepítő akciókra is szükség lesz, - hiszen például a 42.Q00 holdas Hortobágyon ma olyan kevés ember lakik, hogy ha apraja-nagyja éjjel nappal dolgozna, akkor sem tudná megöntözni. Az ilyen területeket községekkel kell benépesíteni, mert a mai tanyarendszer nem alkalmas az öntözés eredményes gyakorlására. Egyeseknek az elgondolása szerint az Alföld öntözését az arra leginkább ráutalt szikes területek alkalmas részein kellene megkezdeni. Azt mondják, ugyanis, hogy a nagy magyar Alföld igen nagy részének olyan jó a talaja, hogy még kedvezőtlen csapadékviszonyok között is tisztességes termést biztosít. Ilyenek például Csongrád, Csanád- és Békésmegye televényföldjei. Igen nagy közgazdasági eredmény lenne már az is, ha ezeket a szikeseket befogadhatnánk a termelés intenzív szolgálatába. Hazai szakértőnk legnagyobb része eddig is azon a véleményen volt, hogy az öntözés sok helyen alkalmas a szikesek megjavítására és így - ugy látszik - csak a vízbeszerzés nehézsége és költsége az, ami a kérdést a háború előtt problematikussá tette. Mihelyt azonban elérhetjük azt, hogy az öntözővíz az Alföldön olcsón rendelkezésre fog állni s a szivattyúzás, valamint a hosszú tápláló csatornák költsége elesik, abban a percben megadjuk a