Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

tanulmányozásával - az illetékes kultúrmérnöki hivatalok bevonása mellett - a földmívelésügyi minisztérium Trümmer Árpád kir.műszaki tanácsost, a miskolci m.kir. kultúrmérnöki hivatal főnökét bízta meg, aki az öntözések kérdésével már amúgyis régebben foglalkozott. Trümmer az 1930. év nyarán a nagyobb öntözőgazdaságok túlnyomó részét a helyszínen személyesen bejárta és a kisebb öntözésekre vonatkozó adatokat is összeállította a kultúrmérnöki hivataloknál. Külföldön több országban jelentékeny arányokban használják fel a városi és községi szennyvizeket is öntözésre, mivel egyúttal a szennyvizek ártalmatlanná-tételét is elérik. Az elmúlt években kísérleti célokból gróf Keglevich György szabadalmazott rendszere szerint 9 mélyfúrású kút készült az országban. A kutak célja egyrészt az alföldi altalaj geológrai alakulatának és vízviszonyainak további kutatása, feltárása, másrészt pedig öntözővíz szolgáltatása kisebb telepek, főképpen házi használatok és konyhakertészetek céljaira. Ezek a kútkísérletek szintén összefüggenek az öntözés kérdésével. Az elmúlt évtizedekben, években, de a legutóbbi időkben is sokféle javaslat merült fel a jövőben elképzelt "nagy" öntözéseink mikénti megvalósítására vonatkozólag. A békebeli időkben tárgyalt elgondolások főképpen a Kárpátok völgyében való hegyvidéki tárolás útján biztosították volna a nyári aszályok idejére a szükséges nagymennyiségű öntözővizet. Mint azt már jeleztük, ilyen megoldás a jövőben sem látszik lehetetlennek, mivel e tekintetben az utódállamokkal teljesen azonosak az érdekeink. Csehszlovákia és Románia a hegyvidéki tárolással villamosenergiát nyernének és emellett elérnék a felső völgyek vízkárainak megszüntetését, mi pedig öntöző- és hajózóvizet kapnánk. Mivel azonban a hegyvidéki tárolás megoldása nagyon hosszadalmas és súlyos nemzetközi tárgyalásokat igényelne és így a közelebbi jövőben nem volna megvalósítható, felmerült a dombvidéki és a síkvidéki tárolás gondolata is. A síkságon való tárolás rendszerint jelentékenyen költségesebb,