Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

öntözhetünk. A síkvidéki tárolás aránylag költséges, a hegyvidéki tárolás pedig - bár e tekintetben érdekeink teljesen azonosak az utódállamokkal - nemzetközi nehézségek miatt a közeljövőben alig hajtható végre. Kedvezőbbek a viszonyok a Duna völgyében, mert a Duna gleccserekből is táplálkozik és így a legnagyobb aszály idején is elég bő a vize. Az Alföldön dry farminggal, okszerű és mély talajműveléssel nagyon jelentékeny eredményeket értek el időjárásunk szeszélyei, szélsőségei ellen. Míg az öntözést - legalább egyenlőre - az Alföldnek, az országnak aránylag csak kis részén lehet berendezni, addig a dr.y farmingot az egész országban mindenütt lehet alkalmazni. Ha a mély talajműveléssel holdanként csak egy métermázsával is lehet növelni a termést /pedig a tapasztalatok szerint okszerű eljárással jóval nagyobb eredményre lehet számítani/ már akkor is óriási volna a haladás. De másrészt az öntözés is olyan hatalmas, nagy eredményekkel bíztató lehetőség, hogy azt könnyelműség volna ki nem használni, óriási hiba volna közgazdaságunk fegyvertárából kiejteni. Öntözéseink fejlesztése erősen segíti mezőgazdaságunkat, de ezzel egyúttal az ipart és a kereskedelmet is. Az öntözésnek csak egyik célja, hogy többet termeljünk, másik ennél fontosabb feladata, hogy biztosabban a kockázatot csökkentve, és így olcsóbban lehessen a termelést végrehajtani. Ahol az aszályok veszélye kiesik a termelést befolyásoló faktorok közül, a biztosság egészen más gazdálkodási módokat, pl. intenzív takarmánytermelést, erős állattartást, okszerű gyümölcstermelést stb. tesz lehetségessé. Az öntözés a legintenzívebb gazdálkodási mód, amely - helyesen szervezve - a termelést nemcsak biztossá, hanem olcsóbbá is teszi és emellett igen sok munkaerőt köt le, mégpedig úgyszólván az egész éven át. Itt azonban azt az ellenvetést szokták tenni, hogy még a jelenlegi termésfölöslegeinket is csak nehezen bírjuk külföldön értékesíteni - hová jutunk, ha még többet termelünk és még többet kel exportálni? De a mi feleslegünk olyan elenyésző kis része a világpiac 88