Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

biztosítják, ritkán maradnak el. A nyári nagy szárazságok rendszerint már nem semmisíthették meg a gabonát, de viszont egyes kedvezőtlen években rendkívül lecsökkentették a kukorica- és takarmánytermést. De katasztrófát - a régebbi időkkel szemben - még az alföldi nagy aszályok sem okoztak már, amióta vasúti hálózatunk kiépült, mert a síkságon mutatkozó abrak- és takarmányhiányt a csapadékosabb domb- és hegyvidék ről lehetett vasúti szállítással az aszályos években pótolni Nagymagyarország jelentékeny erőforrásai ellensúlyozni tudták még a katasztrofális alföldi aszályokat is. Velejében megváltozott a helyzet hazánk megcsonkítása következtében. Az Alföld most már fele az országnak és így az Alföld problémája egyúttal már az ország problémájává is vált. így az aszályok aránylag sokkal veszélyesebb következményekkel járhatnak, mint azelőtt. A közgazdasági és statisztikai kutatások szerint az Alföld jelentékeny részén bajok vannak. A talaj termőereje sok helyen csökken; a szeszélyes klíma nem enged meg erősebb állattartást, intenzívebb gazdálkodást. Az egyoldalú búza- kukorica gazdálkodás rendkívüli értékesítési nehézségeket okoz. A jelentékeny részben hasznavehetetlen, vagy csak kevéssé kihasznált szikes talajok területe a különböző becslések szerint 500.000 - 1,000.000 holdra rúg. Nagymagyarország szikesei majdnem mind a csonka országnak jutottak. A tanyarendszer - sok helyen rendszertelenség - nagy akadálya a közművelődésnek és a gazdasági haladásnak. Rengeteg parlagon heverő, ki nem használt, vagy alig használt területünk van és népességünk még sem bír ott megélni. Helyenként aggasztó arányokat ölt a munkanélküliség. Nagymagyarország - amelynek más hatalmas segélyforrásai is voltak még elbírta az ilyen veszteségeket és bajokat, de a szegény, csonka ország már nem bírhatja el. Hazánk iránt való legelső kötelességünk, hogy népességünknek itthon adjunk foglalkozást, elsősorban a mezőgazdaság terén. Egy amerikai nemzetgazda szerint: "Élhetetlen nép az, amely saját fiait nem bírja foglalkoztatni és ezért eleve halálra van ítélve."