Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)

JEGYZETEK 1937. évi XX. törvénycikk az üntüzőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről. /16.sz. dokumentum/ Trümmer Árpád: a Kultúrmérnöki szolgálat közgazdasági jelentősége. Vízügyi Közlemények, XII. évf. /1940./1. sz . p 16-23. /l.sz. dokumentum/ Kvassay Jenő /1850-1919/. A Királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakosztályán szerzett diplomát, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Jogi tanulmányokat is folytatott, majd az "Ecole des Ponts Chaussées" hallgatója lett. Hosszabb külföldi tartózkodás után 1876ban tért haza. Első röpirata a Műegyetem korszerűsítéséért szállt síkra. Hatására megalakult az egyetemi tanács és 1878-ban önálló tanszéket kapott a vízépítés. Két nagyobb tanulmánya - a Vizeinkről és a Rétmívelésről - országosan ismertté tette nevét. A földmívelés - ipar és kereskedelemügyi miniszter 1877-ben megbízta a kultúrmérnöki intézmény megszervezésével. 1882-től részt vett az első vízjogi törvény megalkotásában. 1889-ben az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal vezetője, maj az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője lett. Felállította a Balatoni Kikötő Felügyelőséget, megkezdte a kikötők építését, a különböző parti műtárgyak megvédését. Később a Földmívelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztálya élén folytatta mezőgazdasági vízrendezési programjának megvalósítását. Megalkotta a vízgazdálkodás első távlati tervét, az 1895-1912 közötti 12 éves programot, majd a második 20 éves programot is. A háború alatt a budapesti Duna-konferencia előkészítésével foglalkozott. Kolossváry Ödön /1857-1921/. Kiemelkedő kultúrmérnök, az Alföld öntözésének szakértője. E témában számos tanulmánya jelent meg. A M.Kir.Földművelésügyi Miniszter körrendelete valamennyi árnientesítő társulatnak /42.788/V/4 . 1903./ /2.sz. dokumentum . /