Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

Ruttkay Udó: Hogyan gondolom én az Alföld öntözésének megvalósítását? /részlet/

x III. fejezet. ...Mindenki tisztában van azzal, hogy nagy közmunkákat csak akkor szavazhat meg a törvényhozás és azok csak akkor készülhetnek el, ha azoknak terveit előbb elkészítik és mindenki tisztában van azzal is, hogy nagy tervek elkészítése sok pénzbe kerül. Most, amikor a parlamentben és a sajtóban olyan heT ves hangon izgatták a magyar közvéleményt azzal, hogy milyen nagy kiadás terheli a Kormányt azért, mert a magyar Alföld 1,400.000 kat. holdas öntözési terveire 900.000 pengőt kell fizetnie, akkor hivatkozom arra, hogy például a Duna-Tisza csatorna tervei, amelyeken már évtizedek óta dolgoznak és amelyek szintén már százezrekbe kerültek és kerülnek a magyar Kormánynak, ki tudja mikor juthatnak kivitelre? De van egy újabb eset is: a nemrég elkészült óbudai híd terve ellen, amely szintén több százezer pengőbe került és amelyet a Közmunka Tanács elutasított, senki sem szólt semmit azért, mert erre oly sok százezer pengőt adtak ki az egymásután következő kormányok. Csupán az én ügyemet fújták fel és csináltak belőle kázust, a közvéleményt pedig egyedül csak azért izgatták fel ellenem, mert vannak akik nem tudják nekem megbocsájtani, hogy szaktudásommal és tapasztalataimmal hozzá mertem nyúlni ehhez az eddig meg nem oldott nagyszabású és nehéz problémához a Magyarország miniszterelnökének megbízását elfogadva, sikerült elkészítenem a magyar Alföld nagyarányú öntözésének terveit. Midőn a választott bírósági tárgyalások folyamán a X

/Ruttkay Udó: A magyar Alföld öntözése. Válasz a Képviselőházban 1934. május és június havában elhangzott felszólalásokra. Bp. 1934.

p.19-23./ Ruttkay Udóra lásd 20. jegyzet.