Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)

De amikor 1919-ben Magyarország a Dunántúltól eltekintve főként az Alföldre zsugorodott, majd népessége is megnövekedett, akkor már az intenzívebb többtermelési módszerre is fel kellett készülni. így történt ez 1931-ben, amikor megjelent: A Földmívelésügyi Minisztérium kiadványai 1. sz. Az öntözésről. Mayer János^ földmívelésügyi miniszter megbízásából szerkesztette a Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztálya 42Ü oldal Ebben az öntözésekkel foglalkozó pompás kiadványban a magyar és külföldi öntözésekről szóló rövidebb-hosszabb cikkeket legjelesebb kultúrmérnökeink írták, akikkel Kvassay 3enő alatt együtt szolgálva, valamennyiüket személyesen ismertem. Most pedig feljegyzéseim és az Öntözésügyi Hivatal évi jelentéseiben foglaltak nyomán megírom a címlapon szereplő Hivatal igaz történetét, fűszerezve azokkal az akkoriben bizalmas jellegű eseményekkel, amelyek a színfalak mögött játszódtak le. A címben említett történet időben, térben és emberek közbenjöttével játszódott le. Nem kerülhető el tehát, hogy a szereplők nevét ne említsem meg, és pedig vezeték- és személynevüket, sőt viselt hivatali állásukat és szerepüket is megadjam. Célom mindég a tárgyilagosság, és mindenkor igyekszem a valóság mezsgyéjén maradni. Ne vegye az olvasó rossznéven, vagy szerénytelenségnek, hogy sokszor lesz szerepem, de arról nem tehetek, hogy a sors ilyen szerepet osztott ki az írónak az elmondandó történet keretében. A mezőgazdasági öntözés történetében az 1930-as évek elején a földmívelés ügyét is főként a politikai élet jogászai irányították. Ezek az akkori főszereplők már valamennyien levonultak a történelem színpadáról, és mint hervadt falevelek lehullottak és tovább növelték az avar hallgatag rétegét.