Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

állóvizeknek, posványoknak és mocsaraknak lecsapolása óta nemzetünk az éghajlat megfigyelése terén szerzett, akkoriban rnég korántsem voltak meg és így éghajlatunk tulajdonságai, szabályai és törvényei nem voltak ismeretlenek. Ma azonban már többé-kevésbé ismerjük Alföldünk éghajlatát, időjárását, csapadéki viszonyait és tudjuk róla, hogy talán az egész földkerekségen a legszeszélyesebbnek mondható. Annyira szeszélyes ez az időjárás, hogy vele számolni úgyszólván a lehetetlenséggel határos és a gazdanép sohasem tudhatja, hogy az elvetett magra, kikelése után, mi1 lyen sors következik. Ez. az oka annak, hogy gazdanépünknek az év legnagyobb részében fő beszédtárgya az időjárás. Van olyan májusunk, hogy a növények majd megfúlnak a víztől, de van olyan is, hogy szárazság miatt némelyik elveszti életképességét. Egyik évben csak 10 milliméter vízrétegnyi, a másik évben 80 milliméternyi esőt kapunk. Van olyan szeptemberünk, hogy egy csepp eső sincs, de van olyan is, hogy 18Ö milliméter vízrétegnek megfelelő eső hull alá. Van olyan vidék Alföldünkön, hogy a csapadék csak kivételesen elég a növényzet számára, de túlnyomólag, hol az egyik, hol a másik, gyakran egyik növény se hoz a gazdának kielégítő eredményt. Hát ez az a körülmény, ami Alföldünk mezőgazdálkodását a külföldön manapság versenyképtelenné teszi, mert az Alföldön a mi termelési költségeink emiatt nagyobbak, mint az ott elérhető piaci ár. Tudjuk, hogy a kőszívű kereskedelmi élet a belföldi árakat is a külföldi piacok áraihoz képest szabja meg. Nem segít ezen a bajon sem a boletta, sem más ezután kitalálható orvosszer, mert végre is a magyar nemzet boldogulása mezőgazdaságához van kötve, azzal együtt sír, vagy nevet. Mondhatnám ez az oka annak, hogy a magyar ember sírva vigad. A magyar mezőgazdaság alföldi része legalábbis az időjárás szeszélyességétől, csaknem mostohaságától, önmagában már csak azért sem függetlenítheti megát, mert ha még az a csapadék, ami Alföldünket a fellegekből éri, bármiféle nö

L vény termesztésére bőven elég is volna, az Alföld felett