Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Árvízvédelem
Az ország területének nyugati feléről a mellékfolyók a (417 km hosszú) magyar Duna-szakasz medrébe szállítják vizeiket, illetve a Dráva a déli országhatár után 50 km-re torkollik a Dunába. A legalacsonyabb és a legmagasabb vízszintek magasságkülönbsége, a vízjáték, a folyam magyarországi szakaszán 5,3—9,2 m között változik. Átlagos esése (lejtése) 5—10cm/km, a felső (nem magyar- országi) szakaszon 30—40 cm /km. A beágyazott (a közepes vizeket szállító, úgynevezett középvízi) meder szélessége 290—600 m között, az árvízi mederszélesség (az árvédelmi gátak közötti távolság, a hullámtér) 375—7000 m között változik. A Dunán a rendkívül veszélyes jeges árvizek február—márciusban, a jégmentesek (zöldár: amikor az országunk területére érkező árvíz már kizöldült mezőket talál!) általában május-júniusban szoktak levonulni. A 24 órás áradás mértéke a Duna mentén 1—3 m közötti vízszintemelkedést is elérhet. Jégtorlódás esetén néhány óra alatt több métert is emelkedhet a folyó vízszintje. A Duna magyarországi mellékfolyóinak jellemző adatait a 4. táblázat tartalmazza. A Duna és mellékfolyóinak árterülete az ország egész árterületének 23%-a, és ezek mentén húzódik a fővédvonalak 30%-a. Az ország keleti részének fő folyója, a Duna legnagyobb mellékfolyója, a Tisza, amely jugoszláv területen ömlik a Dunába. A folyó magyar szakaszának kisvízi esése 1—8 cm/km között változik, a felső szakaszon eléri a 24 cm/km értéket. Medrének szélessége 190—240 m, az árvízi meder 350—6700 m. A maximális vízjáték 8—12,9 m között van. A mélyen beágyazott Tisza-mederben a jeges árvizek általában zavartalanul levonulnak, a zöldár március— áprilisban folyik le, de a téli és nyári hónapokban is előfordulhat áradás, amelynek legnagyobb értéke 24 óra alatt az alsó szakaszon 1,4 m, a felső szakaszon azonban a 3—4 m-t is elérheti. A Tisza magyarországi mellékfolyóinak a Túr, a Körösök, a Maros, a Bodrog, a Sajó, a Hernád jellemző adatait ugyancsak a 4. táblázat tartalmazza. A Tisza és mellékfolyóinak völgyében van hazánk összes árterületének 77%-a, és itt építették ki fővédvonalaink 70%-át. 83
