Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Újkor

Korunk embere és a víz

A társadalmi lét alapja a javakat előállító, valamint a meglevő és a megtermelt javakat védő tevékenység. Nagy általánosságban ezt a tevékenységet nevezhetjük gazdasági tevékenységnek, amelynek négy fő ágát, a mezőgazdasági, valamint az ipari termelést, a közlekedést és a szolgáltatást számos részágazatra oszthatjuk. A gazdasági tevékenység minden ágazatában nélkülözhetetlen a viz. Mint már említettük, ez a víz kezdetben rendelkezésre állt, s az ember passzív használója volt.

Korunkban azonban a víz már nem csupán a természet része, hanem különböző termelési folyamatok, munkaműveletek útján előállított termék, amelyhez a kiindulóalapot a természetes vízkészlet nyújtja.

A víz korunkban a társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározójává vált.

A víz kinyerése a természetes vízkészletből, a felhasználás helyére szállítása, alkalmassá tétele a felhasználásra, a használt vizek tisztítása, elvezetése, a természetes vízkészletbe való visszavezetése, a víz kártételeinek elhárítása, az igények és a készletek elosztása közötti térbeli és időbeli eltérések kiegyenlítése, a víz tározása különböző felhasználási célokra, a készleteknek, pl. egyik vízgyűjtőből a másikba való átcsoportosítása jelzi a víz mozgásának pályáját, egyúttal a vízgazdálkodás összefüggő feladatrendszerét a társadalom életében.

70