Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Az ókori civilizációk kialakulása
a forrásvidékig. Az erdő megfogja a csapadékot, tárolja a vizeket, elősegíti talajba való beszivárgását, lassítja a lefolyást. Ahol az erdőket kipusztították, a felszínre hulló csapadékvíz gyors, heves lefolyásnak indul, magával ragadja a talajt, s az e vizeket befogadó folyókon nagy árvizeket okoz. A folyók, medrükből kilépve, elpusztítják a környezetet, a folyóvölgyeket. A nagy kultúrájú népek helyébe állattenyésztő nomádok léptek. Hatalmas állatállományuk betetőzte a rombolást, a legeltetés és a túl- legeltetés elősegítette az elkopárosodást, elsivatagosodást. Nagy, összefüggő területeken meg kellett szűnnie a növénytermesztésnek. A népvándorlások korának hódító, lovas nomád vagy félnomád népei nem azonos módon viszonyultak az elfoglalt területeken, a régi civilizációk romjain élő népekhez, az ott talált fejlett technikához. Igaz, hogy Róma élete a korábbi civilizált városi élet szintjéről primitív, középkori, félbarbár állapotok színvonalára süllyedt, hogy az ókori birodalmak vízvezeték- és öntözőrendszereit, sőt állandó településeit, városait is sok helyen elpusztították e vándorló nomád pásztornépek. Evvel a korabeli fejlett gazdasági életet is szétrombolták, ez azonban nem volt általános vagy egyenlő mértékű. A kezdetben vezető szerepet játszó állattenyésztésnek vízhasználati szempontból elsősorban a telephelyek kiválasztásában volt jelentősége. A szénaraktárak árvízvédelme érdekében azonban gyakran szükségessé válhatott gátak építése is. Hasonló vonatkozásban kell említenünk az állattenyésztést kiegészítő ősi gazdasági tevékenységet, a halászatot is. A mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban legelőször a malomépítés — a vízerő-hasznosítás első megjelenési formája — és az árvédelem elterjedését kísérhetjük figyelemmel. Később a termőterületek növelése céljából felmerül a vizenyős területek lecsapolása, sőt a szárazabb klímájú vidékeken az öntözés gondolata és szükségessége, a kereskedelem fellendülésének hatására pedig mindinkább szerephez jut, jelentőségében megnő a vízi közlekedés. Az elmondottak a népvándorlás kori Kárpát-medence, illetve Pannónia területére és lakóira, valamint a honfoglaló magyarságra is vonatkoznak. A népvándorlások korának népei közül hazánk területét leg38
