Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi környezetvédelem – vízminőség-védelem
tékében évek során jelentős különbségek alakultak ki, és eltérő a vízi környezet minősége iránti igény területi eloszlása is. Vannak erősen szennyezett (pl. Séd-Nádor, Sajó) és érzékenységük miatt veszélyeztetett (pl. Balaton, Kiskörei-víztározó) vízgyűjtőink, továbbá olyan folyószakaszaink, amelyek öntisztító képessége még bőven meghaladja a jelenlegi és közeljövőben várható szennyezés mértékét (pl. a Duna és Tisza egyes szakaszai). Ennek megfelelően határozta meg a 28/1978. (V. 26.) sz. MT rendelet a kiemelt vízminőség-védelmi területeket I — IV-ig terjedő kategóriákban, amelyek egyszersmind szennyvízbírság alá eső szennyezőanyag-kategóriákat jelentenek. Minél nagyobb kategóriába esik egy terület, annál kisebb a kibocsátható szennyező anyagok mennyisége (75. ábra). E területek kategóriák szerinti besorolása a következő: I. Balaton 1/1. A Balaton vízgyűjtő területe II. Ivóvízbázisok és üdülőterületek II/I. A Velencei-tó és a Tatai-tó vízgyűjtő területe II/2. A Duna 1620—1692 fkm-szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe A ráckevei Duna vízgyűjtő területe II/3. A Szelidi-tó és vízgyűjtő területe II/4. A Duna 1450—1487 fkm-szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe II/5. A Komra-völgyi tározó és vízgyűjtő területe II/6. A Köszörű-völgyi és a Csórréti-tározó és vízgyűjtő területe II/7. A Lázbérci-tározó és vízgyűjtő területe II /8. A Bódva és Hernád vízgyűjtő területe II /9. A Keleti-főcsatorna 0—64 fkm közötti szakasza és vízgyűjtő területe 11/10. ATisza 340—365 fkm-szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, valamint az Alcsi, a Szajoli, a Fegyverneki, a Tiszabői-, a Gólyi-, a Feketevárosi- és a Tiszasülyi-Holt- Tisza III. Ipari területek III /1. A Kapos vízgyűjtő területe, a Pécsi-víz—Fekete-víz vízgyűjtő területe 277
