Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi környezetvédelem – vízminőség-védelem
is káros hatásúak, az élőlények szervezetében feldúsulva pedig igen veszélyesek lehetnek. Ezek java részéről (ásványolaj és számazékai, fenolvegyületek, növényvédő szerek, detergensek, nehézfémsók, íz- és szagrontó vegyületek stb.) már említést tettünk. Az elmondottakból is kitűnik, hogy csak viszonylagos vízvédelmet biztosíthatunk, a mindenkori igényeknek megfelelően. Sokféle vízminőség-osztályozási rendszer alakult ki, háromtól tíz osztályba sorolásig. Az egyik ilyen vízminősítési rendszer a KGST vízminőségi osztályozás is. A nyilvánosság, valamint a különféle területeken dolgozó szakemberek számára készül a vizek — elsősorban a felszíni vizek — általános minősítése. Ez azonkívül, hogy tájékoztat a vízminőségről, lehetővé teszi a javuló vagy romló tendenciák megállapítását is. A hazánkban elterjedt KGST-rendszer négy vízminőségi osztályt különböztet meg, amelyek egyben a felhasználhatóságot is jelentik. A vizek minősítése. Az I. osztályba a tiszta vizet soroljuk, ami ivóvíz, élelmiszer- és egyéb ivóvízigényű ipar, pisztrángtenyésztés és uszoda, illetve fürdőmedence céljára közvetlenül alkalmas. A II. osztályba a kissé szennyezett víz tartozik, ami ivó- és ivóvíz minőségű ipari víz céljára csak megfelelő tisztítás után alkalmas, továbbá nem pisztrángos halastavak, sport és üdülés, valamint állat- tenyésztési vízellátásra megfelelő. A III. osztályba a szennyezett vizet soroljuk, ami tisztítás után ipari célra, ha fenolt, olajat, ammóniát nem tartalmaz, haltenyésztésre, öntözésre és ipari hűtővíz céljára alkalmas. AIV. osztályba tartoznak azok a szennyvizek, amelyek megfelelő tisztítás nélkül csak szennyvízöntözésre használhatók, ha a növényekre káros anyagot nem tartalmaznak, és az alkalmazás során az egészségügyi előírások maradéktalanul betarthatók. A hazai vizek minősége. A vízkészletek hasznosíthatósága alapján megítélve vizeink túlnyomó része (80 — 90%) közepesen szennyezett (II. oszt.), ami azt jelenti, hogy a felhasználás előtt kisebb- nagyobb mértékű tisztítást igényel (74. ábra ). A vízi környezet minőségében, a vizek szennyezettségének mér275
