Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi környezetvédelem – vízminőség-védelem

got” juttat a vízbe, ami az élőlényeken át hat az emberi vízhasználatra. A tápanyag azonban nem egyértelmű fogalom a vizek biológiájában (a hidrobiológiában).

Az élőlények táplálkozásuk során bizonyos anyagokat vesznek fel környezetükből (tápanyag, tápérték), azt testük anyagaivá alakítják át (asszimiláció = áthasznosítás), anyagot és energiát nyernek belőlük testük gyarapodására és életfolyamataik végzésére, majd anyagcseretermékeiket ismét a környezetbe ürítik.

Ma a Földön kétféle táplálkozási típus van. Az egyik a zöld növények autotrofikus táplálkozása, amelyek szervetlen anyagot vesznek fel a környezetükből, azokat a napfényenergia felhasználásával energiadús szerves vegyületekké szintetizálják (fotoszintézis). Ebből fedezik saját szükségleteiket, és az általuk termelt szerves anyag szolgál a többi, szervetlenből szervest szintetizálni nem tudó, heterotrofikus élőlény (baktériumok, gombák, élősködő és televény- lakó növények, állatok és az ember) táplálékául.

Biológiai vízminősítés. A víz minőségének változását legérzékenyebben és legelőször a biológus érzékeli, ezért ma már nem nélkülözhetjük élővizeink folyamatos biológiai minősítését. A védelem, a szabályozás, a tisztítás alapját is ez képezi.

A biológiai vízminőség mutatói, jelenségei és változásai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók. Ezek:

— a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége (összes sótartalma), a halobitás, amit a meder és a vízgyűjtő terület kőzeteinek oldható ásványi anyagai határoznak meg, de döntően változtatják a mesterséges bevezetések (bányavizek, szennyvizek) is;

— a vízi ökoszisztéma termelőképessége, a trofitás, a növényi szervesanyag-termelés erőssége (intenzitása), ami a társulás energiabefogadó képességét növeli. A szervesanyag-termelés alapja a fotoszintézis biokémiai folyamata, amelyhez megfelelő mennyiségű és minőségű fény, megfelelő hőmérséklet, szervetlen növényi tápanyag (tápsók) és klorofilltartalmú alga- vagy vízinövény-állomány szükséges. A termelés folyamán a víz oldottoxigén-tartalma nő. Ha a vizek tápanyagtartalma külső hatásra (szennyvízbevezetések, mű273