Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz és a mezőgazdaság

tavi hasznosítás e mezőgazdasági művelésre alig alkalmas területek legjövedelmezőbb kihasználását jelenti.

A második világháborúig kereken 11 000 ha halastóval rendelkeztünk, amelynek hozama 4000—5000 t halhús volt évente. A háború után ebből mindössze 1700 ha üzemelt.

A felszabadulás mind a természetes vízi halászatban, mind a halastó-gazdálkodásban gyökeres változásokat hozott. Az ebben az időszakban megszületett szabályozás elválasztotta a halászat jogát a parti birtoktól. A természetes vizeken a halászati jog kizárólagos birtokosa a magyar állam lett, és ezt a jogot csak halászatra kellő módon felkészült és alkalmas szervezetnek adja át. A tógazdaságok szintén állami vagy szövetkezeti szervezetek kezébe kerültek (68. ábra ).

Miután 1953-ban a halastavak területe elérte a háború előtti szintet, a fejlődés felgyorsult, és ez napjainkban is tart. A hatvanas évek végén már 22 000 ha nagyságú tógazdaság üzemelt. A halastavak mellett a természetes vízterületek is kiveszik részüket a haltermelésből. Halászati hasznosításukat megfelelő intézkedésekkel (ivadékbehelyezés, tilalmi idők, kifogható méret megszabása stb.) előmozdítják, kihasználva az egyes vízterületek adottságait, amelyek különböző intenzitású termelést tesznek lehetővé.

Magyarországon ma az étkezésre és tenyésztésre alkalmas halmennyiség nagyobb hányadát mesterségesen megépített halastavakban termelik meg. A kb. 21 000 ha területet kitevő (üzemelő) mesterséges halastavak bruttó termése évi 23 000—23 500 t, a természetes vizek kb. 123 000 ha (Balatonnal együtt) vízfelületén pedig 5500—6000 t fogyasztásra alkalmas halmennyiséget halásznak le. Az összes haltermelés 20%-a származik tehát természetes vizeinkből.

E vizek jelentősége az említett mennyiségű fogyasztásra alkalmas halhús előállítása mellett sokkal nagyobb. A választék bővítésében igen fontos szerepet töltenek be, kis beruházási költséggel állítható elő belőlük értékes halhús, a horgászat fejlesztését is szolgálják. A horgászok létszáma pedig összefüggésben a szabadidő növekedésével gyorsan nő (ma már meghaladja a 200 000 főt). Ebben a természet iránti fokozottabb érdeklődésnek is szerepet kell tulajdonítani. A növekvő létszám igényeinek kielégítése nem egyszerű,

247