Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz és a mezőgazdaság
vagy legalábbis csökkentése a jövőre vár. Űjabb készletek felkutatása, igénybevétele, nagytérségi vízátvezetések (a felesleggel rendelkező vízgyűjtőkből a vízhiányos vízgyűjtőkbe), tározás, víztakarékos technológiák kidolgozása, az öntözővíz hasznosulásának fokozása, a régi rendszerek felújítása, korszerűsítése stb. útján. Mindehhez sok pénz kell, s az öntözési beruházások ma sem olcsók. 1975-ös árakon számolva 1 ha berendezési költsége 300 USA- dollár és 7000 USA-dollár között változott. Egy korszerű esőztető öntözés hektáronkénti átlagköltsége 2380 USA-dollár volt. A fejlesztési célokról azonban nem lehet lemondani, mert elsősorban ezen múlik a fejlődő világ jövője. Hazánkban az öntözés sokkal később indult útjára, mint a Föld sok más, elsősorban száraz, meleg vidékén. Ennek oka főleg az, hogy az ökológiai feltételek általában öntözés nélkül is biztosították a termelés feltételeit. A nagyobb előrelépés századunkban, és különösen a felszabadulást követő nagy mezőgazdasági változások és fejlesztések következtében történt. A XIX. század elején még alig-alig beszélhetünk öntözésről Magyarországon. Ez egyrészt a Bánátba betelepített olaszok által végzett rizsöntözés (kb. 600 ha), illetve az állandó műveket nem kívánó, elszórt rétöntözés volt. A század közepére országosan mintegy 3300 ha-on folyt öntözés, amelynek java része fellendülő állattenyésztést szolgáló rétöntözés volt, elsősorban a fejlettebb Dunántúlon és az északi megyékben. Országos üggyé csak az 1860-as évek szárazsága és különösen az 1863. évi katasztrofális aszály tette az öntözést. Több terv készült az Alföld öntözésére, amely azonban mind csak terv maradt, különösen a hetvenes évekkel beköszöntő nedves periódus hatására. Egy 1883-ban készült összeírás szerint az öntözésre berendezett területek nagysága 11 290 ha volt, amelyből azonban csak 3800 ha-on öntöztek. A századfordulóra az öntözések területe 21 200 ha-ra növekedett, elsősorban az 1879-ben megszervezett kultúrmérnöki hivatalok eredményes működése eredményeképpen. Századunk első évtizedében a termelés előkészítetlensége miatt lényegében stagnált vagy inkább visszafejlődött az öntözés. Az első világ237