Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Az ókori civilizációk kialakulása

duzzasztógát Helvannál, amely valószínűleg ivóvíztározási célokat is szolgált. A következő évezred elején, 1800 körül épült a Nílus-völgy nyugati szélén húzódó, mintegy 430 km hosszúságú József-csatorna, amely óriási tározóba torkollt. Ez a csatorna biztosította a Nílus- völgy egyenletes öntözővíz-ellátását az áradás idején kívüli idősza­kokban. Az egyiptomiak a vízvezetés és -szétosztás, az öntözés mesterei voltak. Munkájukhoz zsilipek, csatornák, gátak rendszerét használ­5. ábra. Öntözés saduffal (gémmel). Részlet Szanherib király ninivei palotájának egyik féldombormüvéből, i. e. 700-ból ták, sok műszaki újítást vezettek be, emellett hajózócsatornákat és vízvezetékeket is építettek. A feltárt egyiptomi romvárosok magas színvonalú közművesítésről tanúskodnak. A fennmaradt vízvezeté­kek és csatornák közül a legjelentősebbek — egyben Alexandria legnagyobb ókori építményei — az alexandriai vízvezetékek hatal­mas tárolómedencéi. Ezek két-, három-, sőt négyemeletes, négyzetes fülkékre osztott, boltozatos építmények, amelyeket részben közvet­lenül, részben emeléssel töltöttek fel a Nílus vizével. Szíria, Palesztina és Dél-Arábia A Közel-Kelet más területein, Szíriában, Palesztinában, Dél- Arábiában is fejlett kultúrára utaló vízépítési létesítmények (öntöző­csatornák, víztárolók, vízvezetékek) találhatók. Hogy a vízellátás 22

Next

/
Thumbnails
Contents