Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi közlekedés, vízi utak

csenek megfelelően gépesítve, hiányoznak a nagy teljesítményű rakodóberendezések, raktárak, hajóparkunk elavult.

A felsoroltakból azonnal adódnak a fejlesztés célkitűzései is.

Döntő előrelépést fog jelenteni az ország hajózásában a Duna — Tisza-csatorna megépítése, amely a vízi közlekedés mellett egyébként vízátvezetésre is szolgál majd a Duna-völgyből a már ma is sokszor vízhiánnyal küzdő Tisza-völgybe. E csatorna terve évszázadok óta foglalkoztatja a magyar vízimérnököket. Az első felmerült javaslatok (1715, 1723) és az első tervek (1791) óta már többször (1840, 1867, 1905, 1919) a megvalósulás közelébe jutott, sőt 1947-ben már építése is megkezdődött, megépítése azonban ránk maradt. A jelenlegi terv szerint a csatorna a főváros afätt indul ki a Dunától, keresztezi a Csepel-szigetet és a Soroksári-Duna-ágat. Dunaha- rasztitól — a már 1947-ben félszélességgel kiépült 22 km-es szakasz nyomvonalát folytatva — gravitációsan vezet 200 m3/s vizet a 45. km-szelvényig. Itt szivattyútelep biztosítja a Duna-Tisza közi hátságot 14 m-rel magasabban átszelő, 78 km hosszú csatornaszakasz vízellátását, amelybe a hajók hajózsilipen jutnak fel. A Tisza felőli oldalon a 122,7 km-szelvényben 21 m-es eséssel a csongrádi vízlépcsővel kapcsolatos alpári tározótóba torkollik a csatorna. A 122,7 km-szelvényben erőmű használja ki a 21 m-es vízszintkülönbséget (évi 200 GWh csúcsenergiát1 termel).

A többfeladatú csatorna, mint a nagyhajózásra kiépített két- járatú vízi út, szorosabbra fűzi a Közép-Tisza medencéjének kapcsolatát a nagyvilággal. Előnyös összeköttetést teremt a megvalósulás előtt álló transzkontinentális Duna—Majna—Rajna vízi úttal, és így lényeges szerepe lesz a kelet-nyugati áruforgalomban (39. ábra).

Még a Duna-Tisza-csatorna előtt kerül sorra a Keleti-főcsatorna teljes kiépítése, a Tisza—-Körös-Keleti—főcsatorna körforgalmi vízi út azonban csak nagyobb távlatban valósulhat meg. Ez a helyzet a. Sajó víziútjávalis, amelynek fő feladata a borsodi iparvidék alapanyaggal való ellátásának olcsóbbá tétele lesz. A kanyargós Sajó-me1 A villamosenergia-fogyasztás az év, illetve a nap folyamán is folyton változik. A fogyasztás a csúcsidőben (pl. az esti órák) a legnagyobb. Ennek kielégítését biztosítja a kizárólag csúcsidőben működtetett erőmű, amelynek teljesítménye a csúcsenergia.

132