Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi közlekedés, vízi utak

jelentőségük van. Franciaországban (37. ábra) és Hollandiában a nagyhajózás mellett igen jelentős a kishajózás is. A kelet-európai viziútrendszerek közül számunkra elsősorban a nyu­gat-európai rendszerrel a legközelebbi jövőben kapcsolatba lépő, nyolc országot, az NSZK-t, Ausztriát, Csehszlovákiát, Magyaror­szágot, Jugoszláviát, Bulgáriát, Romániát és a Szovjetuniót össze­kötő dunai viziútrendszer a legfontosabb, amely a Rajna víziútrend­szerhez kapcsolódva utat nyit az Atlanti-óceán felé (38. ábra). A Duna rendszere és ezzel Magyarország a Duna—Majna—Rajna vízi út kiépítésének küszöbön álló befejezésével hamarosan közvet­len kapcsolatba keiül a nyugat-európai víziútrendszerrrel. Teljes hossza (folyók és csatornák együtt) 3505 km lesz. A vízi úton 57 lép­cső épül, és 1500 t-ás hajók számára teszi lehetővé a hajózást a nem­zetközi vízi utakra, a IV. kategória szerint előírt méretekkel. Ehhez a víziútrendszerhez kapcsolódna a tervek szerint a Duna—Odera—- Elba-csatorna, összeköttetést teremtve az Északi-, a Balti- és a Fekete­tenger között. A csatorna a tervek szerint Pozsony fölött ágazik majd ki a Dunából, és északi irányba haladva (209 km) Prerovnál ketté­ágazik. Az egyik ága az Elbához vezet (160km), a másik ága 119 km hosszú, és részben Lengyelországon át jut el az Oderához. A csa­torna nagyrészt a természetes vízfolyások medrét használja majd fel, és a magasságkülönbségek legyőzésére 30 vízlépcsőt építenek. A Duna rendszerén kívül Kelet-Európábán van még két szov­jet víziútrendszer — a Szovjetunió európai részén — is amelyek Európa összes vízi útjainak 60%-át (kereken 80 000 km) teszik ki. Az egyik gerincét a (3690 km hosszú) Volga alkotja. A Volga —Don-csatorna megnyitása (1952) óta ez a hatalmas víziútrendszer öt tengert kap­csol össze, a Fekete-, a Kaszpi-, az Északi-Jeges-, a Fehér- és a Bal­ti-tengert. A Moszkva-csatorna megépítésével így vált Moszkva öt tenger kikötőjévé. A másik nagy víziútrendszer a Dnyepert és mel­lékfolyóit, továbbá a Pripjaty folyót foglalja magában, amely az utóbbi révén csatlakozni tud a lengyel víziútrendszerhez, s így köz­vetve, távlatilag a nyugat-európaihoz. De térjünk vissza ismét Magyarországhoz ! Állandóan hajózható vízi útjaink hossza kereken 1360 km, ami az ország területéhez vi­129

Next

/
Thumbnails
Contents