Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása

megkötését jelentik. A kiegészítő kisvízi szabályozás a Tiszán elsősorban hajózási érdekből vált szükségessé, mivel itt a jéglevonulási viszonyok általában kedvezőbbek, mint a Dunán. A célkitűzésnek megfelelően elsősorban Tiszafüred és a déli országhatár közötti folyószakaszon végezték el ezeket a munkákat.

A Tisza csatornázása az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki- vízlépcs'óvel kezdődött meg. A következő lépés a Kiskörei vízlépcső megépítése volt; 1973-ban ez is elkészült. A harmadik, a Csongrádi vízlépcső tervezése is befejeződött. A torkolat előtt még egy lépcső, a Novi-Becej-i teszi teljessé a folyó csatornázását a jelenleg vizsgálati, előtervezési stádiumban levő Dombrádi és Vásárosnaményi vízlépcsőkkel együtt.

Egyéb szabályozási munkák. A szabályozás feladata természetesen nem merül ki a Duna és Tisza szabályozásával, hiszen Magyarország összes állami kezelésben levő folyó(szakasza)inak hossza 2822 km, amiből a Duna és a Tisza összesen csak 1017 km-t tesz ki. Folyóink szabályozottságának helyzetét, s részben, a jövő feladatait mutatjuk be a 7. táblázatban.

A szabályozások rövid áttekintése bizonyítja, hogy a folyószabályozás, az árvízvédelem, a hajózás kapcsolata igen szoros, és nem lehet különválasztani a különböző célból végzett munkákat. A szabályozásnál fontosság vagy sürgősség tekintetében hol az árvíz- védelem, hol a hajózás kerülhet előtérbe és lehet döntő jelentőségű. Természetesen növekvő súllyal jelentkeznek a vízhasznosítás igényei is.

Tószabályozások. Tavaink szabályozásának első jelentős lépéseit ugyancsak a múlt században tették meg elődeink. A szabályozási munkák céljai: a vízszint-, a part- (partvédelem) és a mederszabályozás. Ezek közül a vízszintszabályozás az, amely lényegében a tóval szemben támasztott mindenféle igényt befolyásolja. Az igények között vannak olyanok, amelyek az alacsony, de olyanok is, amelyek a magasabb szintet igénylik.

Ezek közül a legfontosabbak a következők:

— a partok védelme szempontjából az alacsony vízszint a kedvező,

— a tavaszi nagyvizek (amelyek a tél végi, tavaszi hóolvadás108