Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása
A szabályozási munkák története Ahogy a történeti áttekintésben láttuk, a körülmények egészen a XVIII. századig nem tették lehetővé hazánk területén a nagyobb folyószabályozási munkákat. E téren is a XVIII. században következett be kedvező fordulat. Megindult a szakemberképzés, a térképészeti és tervezési munkák is elkezdődtek, s ezek a tervszerű szabályozási munkák alapfeltételei. A XIX. század elején megépítették a Ferenc-csatornát, mederfelvételeket készítettek, vízsebességméréseket végeztek, a nagyobb folyókon vízmércéket helyeztek el, és megkezdődött a rendszeres vízállásészlelés. A Duna szabályozása. Széchenyi kezdeményezésére egyrészt hajózási, másrészt árvízvédelmi érdekből nagyarányú szabályozási munkát indítottak el a Dunán és a Tiszán, valamint több mellékfolyón. A kanyargós medreket elsősorban átvágásokkal, illetve a mellékágak elzárásával szabályozták. Az Al-Dunán robbantással alakították ki a hajózáshoz szükséges medret, ami ekkor európai viszonylatban is elismerésre méltó eredmény volt, bár a hajózás problémáit nem tudta teljesen megoldani. A végleges megoldás napjainkra, a Vaskapu erőmű megépítésével született meg. A Felső-Duna bajorországi szakaszán a XIX. században kezdődtek meg a hajózás érdekeit és a partszaggatások megakadályozását szolgáló szabályozási munkák. Századunk első évtizedeire ezek befejeződtek, de mivel a klasszikus szabályozási módokat nem tartották elégségesnek a megnövekedett igények kielégítéséhez, a húszas években megkezdték a szakasz csatornázását. Hasonló helyzet alakult ki az ausztriai Duna-szakaszon, ahol napjainkig — a Bécs alatti szakasz kivételével — elvégezték a folyó csatornázását. A magyarországi felső szakasz (a Középső-Duna felső szakasza) folyószabályozási szempontból mindig sok gondot okozott és okoz ma is a hordalékmozgás és -lerakódás, a hajózás biztonsága szempontjából. A múlt század végi középvízi szabályozás itt olyan adottságokat teremtett, amelyekhez napjainkban is alkalmazkodni kell mindaddig, amíg a Duna-csatornázás teljesen új helyzetet nem hoz létre (Bős—Nagymarosi-vízlépcsőrendszer). Aközépvíz-szabályozás 106
