Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása
fontosabb feladat, ide tartozik a tavak vízháztartási egyensúlyának megteremtése, az igényeket kielégítő, sokszor gyakorlatilag állandó vízszint előállítása is. Ehhez egyrészt a tóba érkező vízmennyiségek (csapadék, a felszínen és a felszín alatt befolyó és bevezetett vizek), másrészt a távozó vízmennyiségek (párolgás, vízkivétel, vízelvezetés) egyensúlyát kell megteremteni. A folyó- és tószabályozási feladatokat egy ország vízrajzi adottságai mellett a mindenkori társadalmi igények határozzák meg, amelyek a civilizációs, technikai, illetve a kulturális fejlődés függvényeként jelentkeznek. A szabályozás módszerei. Milyen eszközök, módszerek állnak a folyó- és tószabályozást végző mérnökök rendelkezésére az ismertetett célok megvalósításában? Ha a folyó medervándorlása következtében egyes túlfejlett kanyarulatok jéglevonulás vagy hajózás szempontjából annyira kedvezőtlenül alakulnak, hogy veszélyes következményeik csak fokozódhatnak, átmetszésük révén új, kedvező vonalú mederszakasz létesítése indokolt (30. ábra). A Tisza szabályozásával kapcsolatosan Vásárhelyi Pál az átvágásokról ezt írta: „Minthogy az átvágások által a Tisza medrét és tükrét alább fogja szállítani és útja... rövidül, s azáltal, főleg pedig egyenesebb menetével, melyet nyer, sebessége is növekedik, az átvágások haszna, mind az árvizek csökkentésére, mind a hajózásra nézve tiszta haszon fényében tűnik fel.” A Tisza szabályozása során összesen 112 átvágásra került sor, amelyek a folyó eredeti, kereken 1000 km-es hosszát 600 km-re csökkentették (40%). A Dunának az ország területére eső szakaszán, amelynek eredeti hossza 472 km volt, 30 átvágás történt, aminek következtében 11,6%-kal, 417 km-re rövidült a magyarországi szakasz. Folyószabályozási művek. A mederszabályozás célja akkor valósul meg, ha a meder állandósul, és — a hajózható folyókon — folyamatosan biztosítani tudják a hajóutat, ami megfelelő szélességet és mélységet jelent, még kisvízi időszakokban is. Az e célokra leggyakrabban épített szabályozási művek a következők: — hosszirányú művek, amelyeket a folyó hosszában, a partvonallal párhuzamosan építenek, — keresztirányú művek, amelyek a partvonalra merőlegesek. 101
