Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

b) Szikesedési térkép: a talaj átlagos vízoldható sótartalma; a sóprofil maximális vízoldható sótartalma és elhelyezkedésének mélysége; a Bi-szint kémhatása; az A- szint vastagsága; a kicserélhető' nátriumszázalék az A- és B-szintben; a talaj sóösszetétele.

c) Talajvíztérkép: a talajvízszint átlagos, minimális és maximális terep alatti mélysége; a talajvíz átlagos sótartalma; kation és anion szerinti típusa; Na-százaléka.

Természetesen ab) térkép elkészítése csak szikes vagy a szikesedés veszélyével fenyegető területeken; a c) térkép csak a nem mély talajvizű területeken szükséges.

Az FVV térképen — 10 jegyű kódszámmal — a következő tényezőket tüntetjük fel:

(1) Fizikai talajféleség (2.3. táblázat) — 10 kategória,

(2) Térfogattömeg (g/cm3) — 5 kategória,

(3) pF 0 (teljes vízkapacitás, VKr, összes porozitás, PT),

(4) pF 2,5 (szabadföldi vízkapacitás, VKSZ),

(5) pF 4,2 (holvíztartalom, HV),

(6) Hasznosítható vízkészlet (DV — VKSZ — HV),

(7) A kétfázisú (vízzel telített) talaj hidraulikus vezető-- képessége (K = cm/d) — 10 kategória,

(8) A kapilláris vízutánpótlás a talajvízből (mm/év) — 6 1

(9) A talaj rétegzettségét kifejező kódszám — 10 kategória

(10) A talajvízszint átlagos terep alatti mélysége (m) — 7 ka

Az FW térképkategória mátrixát mutatjuk be a 2.8. táblá

A felsorolt térképek teljes információanyaga bekerült a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében kidolgozott számítógépes talaj- információs rendszerbe, a TIR-be (Zilahy és mtsai, 1985). Jól mutatja ezt a TIR pontszerű és térképszerű input adatait összefoglaló 2.9. táblázat. Mivel a TIR-be inputként — a 2.9. táblázat adatain túlmenően — összefüggéseket megfogalmazó egyenletek, modellek is bevihetők, annak output lehetőségei igen széles körűek: kívánt szempontok szerint rendezett, csoportosított adatok, tematikus térképek, tervezési paraméterek stb. A TIR fejlesztésének fontos lépését jelenti különböző távérzékelési információk rendszerbe építésének megoldása, amely egyrészt a különböző talajtulajdonságok területre vonatkoztatásában (térképezésében), másrészt azok időbeli dinamizmusának nyomon követésében, az azokban különböző hatásokra bekövetkező változások folyamatos regisztrálásában (monitoring) nyit meg eddig nélkülözött új lehetőségeket. A talajinformációs rendszerbe kerülő verifikált modellek alapján lehetővé válik bizonyos folyamatok előrejelzése, különféle emberi beavatkozások, így az öntözés várható hatásainak prognosztizálása. Ennek alapján lehet azután a lehetőségek közül az adott viszonyoknak és követelményeknek leginkább megfelelő alternatívákat, variánsokat kiválasztani; elősegíteni a kedvező hatások minél teljesebb érvényesülését, s megfelelő intézkedéseket foganatosítani a nemkívánatos, káros mellékhatások időben való megelőzésére.

Az öntözés és öntözéses gazdálkodás eredményességének és hatékonyságának egyik fontos feltétele az öntözés közvetlen és közvetett hatására bekövetkező talajtani változások regisztrálása, folyamatos nyomon követése. Az ezt célzó monitoringrendszernek három fő része van:

(1) Észlelőrendszer. Megfelelően telepített vagy mozgó műszer(érzékelő-) hálózat a különböző tulajdonságok folyamatos mérésére, vizsgálatára.

7 kategória g 10 kategória 2 10 kategória

8 kategória

:ategória,

tegória.

zatban.

71