Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

— a talaj szerkezetében, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságaiban természeti okok vagy mesterséges beavatkozások hatására bekövetkező változások nyomon követésére;

— az öntözési gyakorlatban az öntözés időpontjának, gyakoriságának, az egy alkalommal kiadagolható, illetve kiadagolandó víz mennyiségének megállapításához; a helyszíni tenziométeres nedvességmérések adatainak értékeléséhez; perspektivikusan az öntözés automatizálásához stb.;

— felszín alatti vízrendezés tervezési gyakorlatában a talajcsőrendszerek szükségességének elbírálásához, típusának megállapításához, méretezéséhez stb.;

— további vízgazdálkodási paraméterek (vízelnyelő képesség; vízzel telített kétfázisú talaj hidraulikus vezetőképessége; vízzel nem telített háromfázisú talaj kapilláris vezetőképessége stb.) adatainak kiszámításához, értékeléséhez, korszerű értelmezéséhez.

2.2.1.4. Vízmozgás kétfázisú talajban

A vízzel telített (kétfázisú) talaj egységnyi keresztmetszetén egységnyi mozgatóerő (hidrosztatikus nyomáskülönbség) hatására, időegység alatt átszivárgó folyadék meny- nyisége a talaj hidraulikus vezetőképessége. Jele: K. Dimenziója: cm/d vagy cm/h.

Olyan eset, amikor a folyadékfázis a talaj szilárd fázisának pórusait teljes mértékben kitölti, a talajvízszint alatti rétegek kivételével viszonylag ritkán fordul elő: tartós elárasztás, vízborítás esetén, a talajszelvény pangó vizes rétegeiben stb. Ilyen esetekben közvetlenül van szükség a hidraulikus vezetőképesség A'-értékeire. így például a talajvíz horizontális szivárgási lehetőségeinek megállapításához, pangottságának értékeléséhez, betöményedési lehetőségeinek, sófelhalmozó és szikesítő hatásának elbírálásához; az árasztásos öntözés vízszükségletének tervezéséhez, az öntözőcsatornák szivárgási veszteségeinek megállapításához; talajcsőrendszerek szükségességének elbírálásához, tervezéséhez, méretezéséhez stb. Szikes talajok meliorációja folyamán, különösen az ún. „kimosásos” szikjavítás során, ugyancsak szükséges a talaj hidraulikus vezetőképességének, illetve várható változásának ismerete.

A hidraulikus vezetőképesség — mint egy pontosan definiált fizikai paraméter — akkor is jó lehetőséget nyújt a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak jellemzésére, ha természetes viszonyok között a szóban forgó talaj vagy talajréteg nem telített vízzel. Érzékenyen jelzi a talaj szerkezeti állapotát, a szerkezet vízzel szembeni ellenállóságát, a pórusviszonyokat, a beszivárgás lehetőségeit stb. Emiatt jól felhasználható egyes talajképződési folyamatok és/vagy mesterséges beavatkozások (talajművelés, talajjavítás, öntözés stb.) talajfizikai hatásának indikálására. Alapul szolgál a Átérték a vízzel telítetlen talajrétegek kapilláris vízvezető képességének meghatározásához is, hisz annak lehetséges maximumát alkotja.

A kétfázisú talajban végbemenő vízmozgás sebessége alapvetően két tényezőtől függ (Darcy-törvény):

V = K-grad H (2.4)

49