Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
9. Szőke-Molnár Lajos: Az öntözés gazdasági kérdései
számíthatjuk. Az egy évre kiragadott megfigyelés vagy vizsgálat (és az annak alapján végzett gazdaságossági megítélés) helyett megalapozottabb véleményt mondhatunk két-három év együttes elemzéseiből. A módszer lényege tehát a helyi ökológiai adottságok és az adott gazdálkodási színvonal mellett kialakult hozamok átlagos színvonalához viszonyított öntözés utáni hozamtöbblet meghatározása. A hangsúly a változatlan ökológiai környezet és az adott termelési színvonal melletti öntözés okozta változás számbavételén van. Ehhez arra volt szükség, hogy a termésátlagok trendanalízisének módszerét felhasználva „szimuláljuk” ugyanannak a termó'helynek az öntözetlen termésátlagát. így nincs szükség más inhomogén környezetből való összehasonlítási (bázis) adatra. A számszerűsítés képletbe foglalását fölöslegesnek tartottuk, hiszen a már használt trendfüggvény segítségével a melioráció utáni időszak tetszőleges évére számított „öntözetlen termésátlaghoz” kell viszonyítanunk az aktuális öntözött hozamokat. Az így kapott hozamtöbblet az öntözéses termelés bevezetésének eredőjeként könyvelhető el, és könnyűszerrel képezhető belőle financiális érték vagy a már ismert ráfordításokkal való egybevetéssel gazdaságossági mutató. 9.3.3.2. Az öntözéssel elérhető területmegtakarítás Az öntözéssel, pontosabban az öntözés többlethozamával elérhető területmegtakarítás egy speciális gazdasági jellemzője az öntözésnek (Szőke-Molnár, 1975). Legkézenfekvőbb hatása fix termékigényű ágazatok (takarmányfélék, nem tárolható vagy feldolgozókapacitáshoz kötött növényi termékek) esetében van, amikor is az öntözéssel elérhető nagyobb hozamok révén csökken a vetésterület-igény. Az így fölszabadult, illetve az öntözéssel kiváltott területen más növények termeszthetők. Az öntözéssel elérhető területmegtakarítás nem is mindig az öntözéses növénytermesztési ágazat mutatója, hanem inkább magáé az öntözésé. Az elérhető területmegtakarítás viszont nem vonatkoztatható el az öntözött ágazattól, hiszen függ annak öntözésreakciójától, és e jellemző számszerű értéke csak az öntözéses ágazatnál állapítható meg. Az öntözés területmegtakarító szerepét és közvetett gazdasági hatását inkább vállalati szinten kell vizsgálni. A területmegtakarítást az öntözéssel elért többlettermés és a mindenkori öntözetlen termelés hozamszintje határozza meg. Számszerű értéke kifejezhető hektárban és százalékban, de közvetett hatása a vállalati továbbgyűrűző hatások vizsgálatakor financiálisán is mérhető. Az öntözés révén fölszabadított területek gazdasági előnyei közül mindenesetre a legfontosabb, hogy az öntözés bevezetésével a mezőgazdaság mással nem helyettesíthető termelőeszközével. a termőfölddel takarékoskodunk. 9.3.3.3. A földhasználat szerkezetváltozásának többleteredménye Az öntözés bevezetése után az eredmény oldalon kell elszámolnunk a földhasználat szerkezetében történt változásokat is, természetesen csak akkor, ha azok egyenlege pozitív. Itt számolhatjuk el a művelési ágak változásából származó előnyöket és a 459
