Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
a B és a Cl atommagját), a hidrogénatommagok pedig elsősorban a vízből származnak, a regisztrált lassú neutronok száma, megközelítőleg lineárisan, arányos a talaj térfogatszázalékban kifejezett nedvességtartalmával. A módszer a neutronforrás körüli képzeletbeli gömb talajtömegének átlagos nedvességtartalmát regisztrálja. Ez a gömb száraz talajban mintegy 30 cm, nedves talajban 15 cm sugarú. A neutronszóró- dásos módszer a nedvességtartalom meghatározásának másik világszerte legelterjedtebb módszere. y-sugár-gyengítési módszer. A módszer elvi vázlatát mutatjuk be a 2.10. ábrán. A módszer azon a tényen alapszik, hogy a 2 —30 atomszámú elemek tömegabszorpciós koefficiense azonos radiációs energia alkalmazása esetén azonos. Mivel a talajban előforduló elemek zöme ilyen atomszámú, a koefficiens megváltozása a talaj térfogattömegének megváltozását jelzi (a módszer tehát ennek a mérésére is alkalmas). Ha viszont a térfogattömeg nem változik, akkor a koefficiensváltozás a nedvességtartalom függvénye. A sugárforrásból (25 mC Cs137 1 mC Co60) kilépő y-sugarak egy része a talajban elnyelődik. Az ily módon gyengült y-sugárzást regisztrálja a sugárforrással párhuzamos csőben, attól 40 — 45 cm-es távolságban elhelyezett detektor. A y-sugár gyengülésének mértéke a két cső közti távolságtól, a talaj térfogattömegétől és nedvességtartalmától függ. Az első (vagy az első kettő) stabilizálásával a talaj nedvességtartalma regisztrálható. A y-radiációs módszernek van a sugárforrást és a detektort egy csőben tartalmazó változata, sőt a neutronszóródásos módszerrel kombinált változata is. Ez utóbbi a térfogattömeg és a nedvességtartalom egyidejű, de elkülönített mérését teszi lehetővé. A y-radiációs módszerek a szigorú sugárvédelmi előírások (ólomszigetelés — nehéz berendezés; a sugárfertőzés fokozott veszélye) miatt kevéssé terjedtek el a helyszíni nedvességmeghatározások gyakorlatában. Elsősorban a kutatómunka és a laboratóriumi kísérletek során használhatók ki az előnyeik. 2.10. ábra A "/-sugár-gyengítési talajnedvességtartalom-meg- határozás elvi vázlata 1 sugárforrás, 2 detektor (szcintillációs végablakszámláló), 3 keret, 4 forrástartó megfelelő izolációval, 5 számláló, 6 cső a sugáforrás számára, 7 cső a detektor számára 45
