Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

6. Szalai György: Esőztető öntözés

6.15. ábra. Öntözési egység felépítése

fásának szempontjait a mezőgazdasági termelési körülmények határozzák meg. Területe maximálisan az öntözőtelep egyharmada lehet. Egyébként az azonos növénnyel vetett területeknek az öntözési fordulón belül 6 nap alatt való megöntözése nem oldható meg. Ebből az is következik, hogy az öntözőtelepre három növénynél kevesebb nem tervezhető.

Ehhez bizonyos magyarázat szükséges, amit célszerűen a tervezési alapadatok részletezésével kötünk össze. Ezek az alapadatok a következők:

— Ii [mm]: Az egyszeri öntözés vízadagja. Tekintettel arra, hogy talajaink 1 cm-es rétegének vízkapacitásig való feltöltéséhez átlagosan 1 mm vízmennyiség szükséges, és a beáztatandó rétegvastagság 40—50 cm, figyelemmel a veszteségekre is, ezt általában 60 mm-ben lehet megállapítani. A mélyebb gyökerezésű ültetvényeken 80 mm-rel számolunk.

— T [d]: Az öntözési forduló (két öntözés kezdete közötti időtartam) munkanapokban kifejezve. A mezőgazdaság fejlődése mellett általános tendencia, hogy az egy-egy vállalat által termelt növények száma a szakosodás következtében csökken. Bár, amint azt a gyakorlat is mutatja, egyes esetekben a monokultúra is megjelenhet, a magas színvonalú növénytermesztési eredmények fenntartása végett kívánatos meghatározott növénysorrend kialakítása. Legfejlettebb mező- gazdasági vállalataink 3—4 növényt termesztenek szántóterületük 90 —95%-án. Egy növény öntözésére hat napnál hosszabb időt nem célszerű tervezni, mert az öntözés elhúzódása miatt egyenlőtlen fejlődéssel, érési differenciákkal, illetve terméskieséssel kell számolni. Ez azt is jelenti, hogy az öntözött terület egyhar- madát egyszerre, hat nap alatt meg kell öntözni. Mindezekből az következik,

289