Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
1. Szalai György: Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében
nyos színvonalán túl alapvető érdeke a hozamkiesés csökkentése vagy kizárása. A termelési színvonal növelésével felduzzadt állandó költségek ugyanis egyre inkább veszélyeztetik a termelés gazdaságosságát. Ezt láttuk az eló'zó' táblázatból és ezt szemléltették az ábrák is. A növekvő állandó költségek fedezetéhez mind nagyobb és nagyobb hozamok biztonságos elérése szükséges, ami a vízhiánnyal küszködő termőhelyeken nagyon közel van az elérhető termésátlaghoz. Így azután a változó költségek fedezetére csak kedvező évjáratban (vagy öntözéssel) terem meg a hozamfedezet. Ez az a szorító indíték, amely öntözésre ösztönzi a vállalatot. Hogy ezt meg is tegye, elfogadható áron kell megkapnia az öntözéshez szükséges vizet és energiát, hogy csak a fontosabbakat említsük az öntözés folyamatos ráfordításai közül. A mezőgazdasági vállalaton kívüli indíték lehet a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar részéről — a kapacitásának kihasználtságára irányuló törekvés és — a termelési kötelezettségeinek biztonsága. Ez utóbbi az exportkötelezettségen túl a belföldi piac igényét is magában foglalja, így azután ez már nemcsak a feldolgozóipar érdekszférájába tartozó probléma, hanem a gazdaság egészéé is. A mezőgazdasági alapanyagra alapozott termékpálya egyes vertikumai, azaz: a cukor- és a növényolajipar, továbbá zöldség-gyümölcs konzerv- és hűtőipar a kihasználatlan kapacitás mértékéig jövedelemkieséssel kénytelen számolni a vízhiány miatti csökkent termésátlagú években. Nyilvánvaló, hogy a feldolgozóipar és a külkereskedelem is érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági eredetű alapanyagok termésingadozása ne veszélyeztesse saját kötelezettségét és eredményességét. Ebből a nyilvánvaló kapcsolatból következik, hogy a teljes vertikum legyen érdekelt és tegyen is valamit a hozamingadozás, a hozamcsökkenés elhárítására irányuló öntözésfejlesztésen túl a mindenkori öntözés ösztönzése terén. Ez egyben azt is jelentené, hogy a vízhiány elhárítása céljából eszközlendő áldozat terhét a vertikum egészében kellene nemcsak elosztani, hanem vállalni is ahhoz, hogy a növekvő termelési színvonallal együtt járó kockázatnövekedés mérséklődjék és egyben fokozódjék a mezőgazdasági eredetű termékekre alapozott termelés (ellátás, exportkötelezettség) biztonsága. A vízhiány mérséklésére, megszüntetésére hivatott öntözés indítékai tehát sok esetben messze túlnyúlnak a primer növénytermelési terméket előállító mezőgazdasági vállalaton. Irodalom ENSZ, Nemzetközi Gazdasági és Társadalmi Ügyek Osztálya, Népesedési tanulmányok. 72. sz. 1978 Framji, K. K. —Garg, B. C.—Luthra, S. D. L. (1981): Irrigation and Drainage in the World — A Global Review — vol. 1. Öntözés és vízrendezés a világon — világáttekintés l. k. ICID. India, New Delhi 25
