Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
1. Szalai György: Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében
(1.4. táblázat folytatása) Megnevezés, változatok Termés- (hozam-) kiesés %-ban 10 20 30 I 40 | 50 9. Az alaphelyzetben az állandó költségek aránya 70%, a költségszint 70% Termelési költség, Ft/ha 28 000 27 160 26 320 25 480 24 640 23 800 Jövedelem, Ft/ha 12 000 8 840 5 680 2 520-640-3 800 Jövedelmezőség, % 42,86 32,55 21,58 9,89-2,60-15,97 10. Az alaphelyzetben az állandó költségek aránya 80%, a költségszint 90% Termelési költség, Ft/ha 36 000 35 280 34 560 33 840 33 120 32 400 Jövedelem, Ft/ha 4 000 720-2 560-5 840-9 120-12 400 Jövedelmezőség, % 11,1 2,04-7,41-7,126-27,54-38,27 11. Az alaphelyzetben az állandó költségek aránya 80%, a költségszint 80% Termelési költség, Ft/ha 32 000 31 360 30 720 30 080 29 440 28 800 Jövedelem, Ft/ha 8 000 4 640 1 280-2 080-5 440-8 800 Jövedelmezőség, % 25,0 14,80 4,17-6,91-18,48- 30,56 12. Az alaphelyzetben az állandó költségek aránya 80%, a költségszint 70% Termelési költség, Ft/ha 28 000 27 440 26 880 26 320 25 760 25 200 Jövedelem, Ft/ha 12 000 8 560 5 120 1 680-1 760-5 200 Jövedelmezőség, % 42.86 31,20 19,05 6,38-6.83-20,63 zonytalansági tényező egyben kockázati tényező is. Le kell azonban szögezni, hogy nem önmagában a kockázat ténye, hanem annak nagysága és a következményeinek a halmozott értéke a lényeges. A hozamcsökkenésnek a hatása, vagyis a kockázat mértéke más és más lehet aszerint, hogy miként alakul a tervezett termelés — hozamszintje (termelési értéke, árbevétele), — állandó költségeinek aránya, — költségszintje. A kedvezőtlen vízellátottság okozta hozamcsökkenés és annak hatása, továbbá az ezt a hatást motiváló tényezők kombinációja művelési áganként, növénytermelési ágazatonként és termőhelyenként minden esetben egyedi. Éppen ezért a növénytermelés színvonalának növelésével együtt járó hozamingadozás és kockázatnövekedés számszerű értékeit növényfajonként vagy azon belül a vízellátottság eltérő szintjén, az előforduló esetek igen nagy száma miatt nem is tudjuk ismertetni. A lehetséges hozamcsökkenés hatását mint a feltételes öntözés zónájában az öntözés bevezetésének és folytatásának egyik legfontosabb indítékát növényfajtól és termőhelytől függetlenül ismertetjük. Ezt általános érvényűén modellezéssel lehet megtenni. Az 1.4. táblázat példaképpen az adott termelési színvonalú, illetve adott termelési értéket előállító növénytermelés esetére számszerűen mutatja be a 10—50%-os hozamcsökkenés hatását néhány jellemzőre. Mivel a hozamcsökkenés hatása a tervezett termelés állandó költségének arányától és a költségszinttől is függ, ezért ezek hatását is ismertetjük e táblázatban, ahol a termelési értékre, a termelési költségre, a hektáronkénti jövedelemre és a költségarányos jövedelmezőségre gyakorolt hatást foglal20
