Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
3. Szalóki Sándor: A növények vízigénye, vízhasznosítása és öntözővíz-szükséglete
3.1. táblázat Az aktív gyökérzóna mélysége, nem korlátozott esetekben, centiméterben Növény Április 30. Május 31. Június 30. Július 31. Augusztus 31. Szeptember 30. Őszi kalászosok 40 100 150 Tavaszi kalászosok 20 60 130Borsó 25 80 120Szója30 80 150 170 _ Lóbab 30 80 150 180Burgonya 20 70 130 160 160Kukorica, áru40 80 140 200 200 Kukorica, vetőmag20 40 80 120 120 Cukorrépa 10 50 120 185 230 250 Napraforgó 20 70 140 200 200Lucerna, 1 éves 10 40 80 130 150 160 Lucerna, 2 éves 180 200 240 270 300 300 Vörös here, 1 éves 10 40 60 80 100 110 Vörös here, 2 éves 120 140 160 180 200 200 Dohány20 40 90 160Paradicsom30 60 90 110Paprika, csemege20 30 40 50 60 Paprika, fűszer20 40 60 80Káposzta, nyári 20 60 100_ Káposzta, téli20 60 100 120 Szőlő, 4 éves 100-300 Alma, törpe 100-150 közepes 150-200 magas 200 - 300 Őszibarack 100-150 Kajszi 150-250 Málna 80-120 Gyep 40-70 talajréteget nedvesíti át, és a gyökérzet számára átjárhatatlan közbenső száraz réteg miatt, a mély rétegű talaj is a sekélyebb termó'rétegű talajhoz hasonlóan viselkedik. Az említett példák felhívják a figyelmet arra, hogy a növények gyökerezési mélységének, valamint a gyökérzóna talajának vízgazdálkodási tulajdonságai igen jelentősen befolyásolják a növény vízellátottságát, az öntözés szükségességét, mértékét, üzemelési rendjét és várható hatását. Tájékoztatásul a 3.1. táblázatban közöljük az egyes növényfajok aktív gyökérzónájának vastagságát azokon a talajokon és esetekben, ahol és amikor a gyökér mélységi terjeszkedésének nincs mechanikai vagy élettani akadálya. A gyökérzóna mélysége legegyszerűbben és legbiztosabban a talajnedvesség mélységi eloszlásának változásából vagy a különböző mélyen levő talajvízből való vízfelhasználás vizsgálatával állapítható meg. Mindkettőre vonatkozóan 20 éves kísérleti adatsorok állnak rendelkezésünkre, melyekből csak néhányat mutatunk be. 103
