Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
ségétől függ. A lucernát és a cukorrépát sekélyebben (2 cm) vetjük, mint pl. a napraforgót (4—5 cm). A legmélyebben a burgonyát ültetjük, ezért vetőágyát is mélyebben kell előkészíteni. A késő tavaszi vetésű növények közül a kukorica mélyebb, a cirokfélék sekélyebb vetőágyat igényelnek. A jó felmelegedés céljából ügyelni kell arra, hogy a vetőágy megfelelően laza legyen. Ez egyben az egyenletes és gyors kelés feltétele is. A rizsnél különösen fontos az „asztal simaságú” elmunkálás az egyenletes vízborításhoz. A tavaszi talajmunkák általában a vetőágykészítésből állnak, amelynek eszközeit a talaj állapota, mélységét pedig a vetendő növény igénye határozza meg. A vetőágyat általában fogassal, kultivátorral vagy kombinátorral készítjük elő. Kötött, tömődött, nedves agyagos talajokon vagy elfolyósodott szikeseken a vetőágykészítés sokkal nagyobb figyelmet és anyagi ráfordítást igényel. Az ismertetett talaj művelési módok olyan talaj művelési rendszerre vonatkoznak, amelyekben az alapvető talajművelést, vagyis az őszi szántást a tél beállta előtt elvégeztük. A gyakorlatban tavasszal is szántanak, ha az ősszel vagy télen elmaradt. Minél kötöttebb a talaj, annál nehezebb a tavaszi szántás, a megfelelő minőségű magágy készítése. Különösen nehéz dolgunk van, ha kora tavaszi vagy középkorai vetésű növényt kívánunk termeszteni. De a tavaszi szántás még a késő tavaszi vetésű növényekre is kedvezőtlen. Kísérleteinkben többféle lehetőséget próbáltunk ki, illetve hasonlítottunk össze. A tapasztalatok szerint a diszktillerrel, főleg pedig a nehéz tárcsával, 14— 16 cm-re történt talaj-előkészítés kedvezőbb volt, mint a szán- tásos művelés. Az utóbbi néhány évben végzett kísérleti eredmények azt mutatják, hogy kötött talajokon legalkalmasabb a talaj maró használata az eke helyett. Sipos kukoricával végzett kísérletei 400 kg/ha NPK hatóanyagú műtrágyázás esetén májusi morzsolt- ban kifejezve a 13. táblázatban feltüntetett szemtermést adták. Ha tehát az őszi szántást valamilyen ok miatt nem tudjuk elvégezni, célszerűbb ha tavasszal, közvetlenül a kukorica vetése előtt talajmarót használunk. Április közepén a talaj nedvességtartalma optimális a talajmaró számára. Ekkor nem poro- sít, a kukoricának kedvező vetőágy készíthető. A tarló-, illetve másodvetésű növények rendszerint rövid tenyészidejűek, amelyeket takarmányozás vagy zöldtrágyázás céljából termesztünk a tavasz végén vagy a nyár elején lekerülő elővetemények után. Az eredményes termesztés céljából fontos, hogy az elővetemény lekerülése után még rendelkezésre álló tenyészidőszakot maximálisan kihasználjuk. Ezt kell figyelembe venni a talajművelési rendszer kialakításakor is. A talaj művelési rendszer előzőekben felsorolt egyes elemeit (tarlóhántás, alapművelés stb.) itt nem használhatjuk, mert ezzel a vetésidőt késleltetnénk. Ilyenkor tehát olyan művelési rendszert kell kialakítani, amelynek célja a jó vetőágy rövid időn belüli kialakítása. A gyors talaj-előkészítésre igen alkalmas eszköz a kétsoros nehéz tárcsa vagy a talajmaró. A művelés mélysége 10—12 cm 13. táblázat. A szántásos és a talajmarós művelés hatása a legyen. A talajmarózás kukoricára Sipos kísérletei szerint után rendszerint azonnal vethetünk. Ha tárcsát használunk, lehetséges, hogy többször kell járatni, mert az első menetben nem kapunk megfelelő minőségű vetőágyat. A tárcsa után fogast vagy esetleg Művelés Termés, q/ha 1973 1974 Átlag őszi szántás 22—25 cm 98,62 84,61 91,61 őszi szántás 15—16 cm 98,31 81,60 89,95 Talaj marós direkt vetés (15—18 cm) 98,91 80,95 89,93 89
