Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek kárjelenségei - A víz károkozása
A talajfedettség és a művelési mód hatása A növényzet ernyőző hatása — térállás, levéltömeg — időben és térben egyaránt változó. A takarás, a gyökértömeg, a tarlómaradványok mennyisége és minősége és a növényhez tartozó alapvető agrotechnika együttesen szabják meg a növényi kultúrák talajvódő értékét. Legkedvezőbb nyilvánvalóan az erdő és a gyep, a legkedvezőtlenebb az ugar. Erre vonatkozóan a hazai körülmények között is jól használható értékszámokat Wischmeier és Smith dolgozták ki. Nevezettek az ugaron mért talajpusztulást 1,00- nek (100%) véve, kísérleti úton határozták meg egyes növények, illetve növényi sorrendek erózióval szembeni relatív ellenállását. Eredményeik alapján határozták meg a hazai körülmények között használható növény értékelést is, amely talaj védő értékük szerint a főbb növényeket négy csoportba sorolja (5. táblázat). Wischmeier a későbbiekben ismertetett képletében, a növények talajvédelmi értéke (C-tényező) 0,01 és 0,4 között változik. Az adatokból Kamarás kiszámította az egyes főbb növényi csoportok talaj védő értékét azok önmaguk után való termesztése esetére is. Az 1. ábra segítségével kiszámítható egy adott vetésszerkezet talajvédő értéke. A növényi sorrend egyes tagjainak értékszámait — az önmaga után következés figyelembevételével — összeadjuk, és osztjuk az időszak éveinek számával. A grafikonról jól leolvashatók az esetleges monokultúrás termesztés eróziót elősegítő hatásai. Az egyes növények védőhatása állománysűrűségüktől, az alkalmazott agrotechnikától, pillanatnyi állapotuktól függően igen különböző lehet. Gödöllői tartamkísérletünkben pl., ahol a gyenge homokos talajon nem mindig sikerült jó lucernaállományt előállítanunk, a búzaállomány viszont általában jó volt, és aratás után szeptember végéig meghagytuk tarlóját, a lucerna nem volt lényegesen jobb talajvédő hatású, mint a búza. Kaszálás utáni zápor esetén a lucerna alatt nagyobb volt az erózió, mint a sűrű állományú búza alatt. A kapásnövények megfelelő eljárásokkal, pl. töltögetéssel, mérsékelten jó talaj- védő hatásúak is lehetnek. A szél talajpusztító hatása elleni védelem szempontjából az egyes növények szerepe 5. táblázat. A szántóföldi növények talajvédő hatása Jó Közepes Gyenge Rossz talajvédő hatású növények Füveshere bíborhere tavaszi takarmány- keverék burgonya Lucerna őszi takarmány- keverék gátalókapás burgonya takarmányrépa V öröshere őszi árpa gátalókapás kukorica cukorrépa Baltacím rozs borsó szántóföldi zöldség Szarvaskerep őszi búza csalamádé dohány Őszi kalászosok tavaszi kalászosok silókukorica kukorica zöldtrágya felül- vetéssel gátalókapás iker- soros silókukorica szudánifű szójabab bab napraforgó 50
