Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Éghajlati adottságok
gyobb mértékben lehűlnek. A lehűlést ilyenkor a kisugárzás okozza. Az ilyen módon keletkezett csapadék mennyisége nem éri el azt a mértéket, ami a melioráció során közvetlen hatótényezőként számításba jönne. Közvetetten azonban a növényzet vízforgalmának segítésén keresztül kedvező hatású. A csapadék mennyiségét mm-vízoszlopban mérjük. Ez az a vízmagasság, ami talajba szívódás, párolgás és elfolyás nélkül a talaj felületére jut. A csapadék mennyiségét ombrométerrel (felfogóedényből és üveg mérőhengerből áll) vagy ombrográffal (csapadékíróval) mérjük. Ismerete a meliorációs tevékenység alapvető feltétele. Esőintenzitás, cseppnagyság A talajoknak — mindenkori nedvességtartalmuktól is függően — meghatározott víznyelési kapacitásuk van. Ha az időegység alatt hullott csapadék mennyisége (intenzitása) nagyobb, mint a talaj víznyelő képessége, a többlet a felületen felhalmozódik vagy elfolyik. Az esőintenzitás ismerete a talaj víznyelési tulajdonságaival összevetve ad képet egy adott időszak erózióveszélyéről, belvízképződési lehetőségéről vagy árvízveszélyéről. A talajra hulló esőcsepp nagyságának megfelelő energiájú. A legnagyobb egészben maradó esőcsepp átmérője 5 mm. Ennek a legnagyobb az esési sebessége, 9,15 m/s. A kisebb cseppek becsapódási sebessége a kisebb tömeghez viszonyított nagyobb lég- ellenállás következtében kisebb. Az 1 mm átmérőjű csepp becsapódási sebessége 4,57 m/s (a becsapódási energia a tömeg és a sebesség szorzata). A szabadon eső cseppek legnagyobb sebessége a 10— 12 m magasságból hulló esőcsepp sebességével egyenlő, mivel a sebességet a levegő ellenállása korlátozza. Csapadékeloszlás A csapadékot általánosan évi, havi és napi mennyiségében tartják számon és értékelik. Az évi csapadékmennyiséggel szemben a havi értékek az évi megoszlásra, a növénytermesztés számára fontos hónapok (tenyészidőszak) csapadékviszonyaira utalnak. Meliorációs szempontból a havi mennyiségeken kívül a hónapok csapadékos napjainak száma, a zápornapok száma, a felhőszakadásos napok száma és a napi csapadékmennyiségek ismerete is fontos. A meliorációs berendezések méretezéséhez ismernünk kell a nagy intenzitású csapadékok gyakorisági értékeit is. A mezőgazdaságban olyan gyakorisági értékekre célszerű méretezni, amelynél az elhárított károkkal szemben a beruházás még gazdaságos. A vízépítési és árvízvédelmi műtárgyakat természetesen jóval nagyobb időszakonként előforduló legnagyobb csapadékmennyiségre méretezik, attól függően, hogy a mezőgazdaságon kívül milyen ipari és települési létesítményeket is védenek. A hótakaró vastagsága — annak olvadási gyorsasága — a kora tavaszi eróziós és belvízveszély megítélése nézőpontjából fontos. A hóolvadás időszakában a mélyebb talajrétegek még gyakran fagyottak, így a talaj víznyelő képessége gyakorlatilag nulla. A hőmérséklet A Földünket körülvevő légkör hőmérsékletét a napsugárzás szabályozza. A Nap sugárzási energiájából a légkör és a felhőzet csak bizonyos mennyiséget enged át a talajra, ahová az, az árnyék- és a lej tő viszony oknak megfelelően, más-más beesési 40
