Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
A melioráció gazdaságossága - A talajjavítás gazdasági értékelése
Az adatokból az tűnik ki, hogy a digózásos talajjavítás hozamnövelő hatása 25 — 33%-kal jobb, mint a kémiai talajjavításé. Továbbá, míg a kémiai javítás tartamhatása 10— 15 évre tehető, a digózás véglegesnek tekinthető. A digózás költségei és megtérülése Földkitermelés, szállítás (700 m-re) és terítés 8600 Ft/ha Bányagödör-bedöntés 430 Ft/ha Költségek összesen 9030 Ft/ha Növénytermelési többletköltség 850 Ft/ha A beruházás vállalati költsége 2709 Ft/ha Többlethozam 8,5 q GE/ha/év Megtérülés (népgazdasági) =-------= 5,3 év 1 700 2709 Megtérülés (vállalati) =------- = 1,6 év 1 700 A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat működési területén (7 megye) végzett vizsgálatokat Hegedűs véleménye szerint a következő hozamtöbblettel lehet számolni: — savanyú talajok kémiai javítása 6—7 q GE/ha — szikes talajok kémiai javítása 7-8 q GE/ha — szikes talajok digózása 8-9 q GE/ha — homoktalajok javítása (szántóföldi kultúrák esetén) 6-7 q GE/ha — homoktalajok javítása (álló kultúrák esetén) 10-12 q GE/ha — mélylazítás 3-4 q GE/ha Minarik (1972) véleménye szerint nincs lényeges eltérés savanyú talajokon a különböző javítóanyagokban levő egységnyi CaCOs javító hatása között, Hegedűs és Kurucz Gy. vizsgálatai szerint savanyú talajon legeredményesebb a cukorgyári mész- iszap volt, majdnem azonos hatású volt a mészkőőrlemény, a legkisebb hozamnövelő hatása a lápi meszes javításnak volt. Szikes talajon a kémiai javítóanyagok közül legjobbnak a mészkőőrlemény bizonyult. A digózásos talajjavítás hatása azonban ennél is jobb: 1 — 2 GE/ha. Savanyú talajokon a talajjavítást leginkább a cukorrépa, majd a kukorica és utána az őszi búza hálálja meg. Szikes talajokon (jobb sziken) a lucerna, a kukorica, az őszi búza, gyengébb sziken a gyep ad legnagyobb hozamtöbbletet GE-re vetítve. Homoktalajok javításánál kiemelkedően nagy hozamtöbblettel lehet számolni a szőlő, a gyümölcs és más ültetvények, egyéb évelők és kapások, majd gabonafélék esetében. Igen jó eredményt értek el a homok digózásával (4—500 m3/ha lápföld) meszes és savanyú homokon egyaránt. A hozamtöbblet szántóföldi termesztésben általában 6— 9 q GE/ha, álló kultúráknál 10—12 q GE/ha. Homoktalaj kémiai javítási költsége és megtérülése Lápi mész (50% CaC03) 280 q/ha Szállítás (15 km) Terítés Költségek összesen 1848 Ft/ha 1876 Ft/ha 924 Ft/ha 4648 Ft/ha 374
