Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
A melioráció gazdaságossága - A talajjavítás gazdasági értékelése
„ _ EN*J%-E(B 5%-a) gn~ B Az egyes meliorációs beavatkozások hatásidejére vonatkozó értékelések nem minden esetben állnak rendelkezésre, illetve azonos beavatkozások hatása eltérő ideig tart a talaj adottságoktól, a műveléstől, a karbantartástól stb. függően. Az eszközhatékonysági mutató kiszámításával vizsgálhatjuk meg, hogy a meliorációra fordított összeg hatékonysága állja a versenyt más jellegű beruházásokkal szemben. Ezzel bizonyítható a melioráció létjogosultsága vállalati szinten, illetve összehasonlítható más beruházások hatékonyságával: H N* -J%- (B 5%-a) Áé + Fé Az összes eszközt figyelembe véve vállalati szinten számolt hatékonysági mutatótól 10%-nál nagyobb értéket kívánunk meg, és 16— 20%-os értéket tartanak jónak. A leírt mutatókat népgazdasági és vállalati bekerülési, illetve többlethozam-értékkel kell kiszámolni. A vállalat szempontjából a vállalati értékeken számolt mutatók az elsődlegesek. A beruházásokra jellemző, hogy költségeik jelentős része állandó (a termelés színvonalától a költségek összege független), ezért fontos a meliorált területek optimális üzemeltetése, ésszerű kihasználása. A melioráció hatékonyságának vizsgálatakor megbízhatóan értékeljük a melioráció hatását — a művelési ágak változására, — a táblásítás, a tömbösítés és az úthálózat kialakítására, — a gépi és a kézi munkák költségeire, — a termeszthető fajokra és fajtákra, — a termeléshez szükséges eszköz- és költségigény-változásra, — a termelési költségek csökkenését a műszaki beavatkozások következtében (teraszok stb.), — az áru- és a takarmánytermő terület arányának változására, illetve a több, jobb minőségű és olcsóbb takarmány termelésének lehetőségére. Ezek a tényezők a termelés és gazdálkodás színvonalát, a normális gazdálkodás viteléhez szükséges jövedelem tömegét jelentősen befolyásolják. A talajjavítás gazdasági értékelése Hazánk területének mintegy 50%-a igényel talajjavítást. 1974 végéig 1 208 230 ha-on végeztek ilyen munkálatokat. A talajjavítással kapcsolatos talaj- és javítóanyag-vizsgálatokat az OMMI, a talaj- javítások tervezését, kivitelezését a talajjavító és talajvédelmi vállalatok végzik szervezetten. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdaságok által „saját kivitelezésben” végzett talajjavítási munkálatok sem. A kémiai talajjavításhoz különböző mésztartalmú (CaC03) anyagokat, lignitet, gipszet vagy ezek kombinációját használják. A javítási munkák főbb fázisai: a javítóanyag kitermelése, helyszínre szállítása, esetleges tárolása és terítése, majd bemunkálása. 24* 371
