Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
A melioráció gazdaságossága
A melioráció gazdaságossága A melioráció népgazdasági szempontból elsősorban a többlethozamok és a termelés—gazdálkodás színvonalának javulása miatt jelentős. Vállalatgazdasági szerepe, a termelékenység növekedéséből következik, melynek hatását a következők szerint foglalhatjuk össze: — nő a pótlólagos ráfordítások hatékonysága, — növekednek a hozamok, — megteremtődnek a technikai követelményeknek megfelelő táblásítás, tömbösítés feltételei, — javul a talajok művelhetősége, — csökkennek a gépköltségek, hosszabb lesz a művelési optimum időtartama, — a termeszthető növények száma értékesebb fajokkal, fajtákkal bővül, — nő a terület állateltartó képessége, olcsóbb lesz a takarmány, — közvetett pozitív hatást is gyakorol a termelésre, gazdálkodásra (területmegtakarítás, jobb munkafeltételek stb.). Összességében tehát javul a termelés — gazdálkodás színvonala, jövedelmezősége. A meliorációs ráfordítások jellemzői. A meliorációs ráfordítások komplex hatást fejtenek ki a mezőgazdasági termelésre. Az eredeti és a pótlólagos ráfordítások hatékonyságát egyaránt növelik. Az egyes beavatkozások élettartama és hatékonysága eltérő, továbbá a ráfordításokat nem azonos forrásokból fedezhetjük (állami dotációból, saját forrásból, ez utóbbin belül álló- vagy forgóalapból, a ráfordítás jellegétől függően). A meliorációs ráfordítások csak akkor lesznek hatékonyak, ha kihasználásukhoz megvannak az objektív (eszköz jellegű) és szubjektív (emberi, szakmai) feltételek. A meliorációs beavatkozások — amint erre már utaltunk — jelentős részben az állami beruházások után vagy azokkal párhuzamosan valósíthatók meg. Az egyes gazdaságokban végzett meliorációs beavatkozások megtérülését, hatékonyságát az adott gazdaságban kell vizsgálni népgazdasági és vállalati bekerülési értékkel. Általános elv, hogy a meliorációs befektetés vállalati szinten a létrehozott többlet tiszta jövedelemből 5— 6 év alatt térüljön meg. Olyan területeken, ahol ez nem érhető el, szükségessé válik a művelési ág változtatása oly módon, hogy ezzel a termelés jövedelmező legyen, pl. gyepesítés, erdősítés stb. Érvényt kell szerezni a racionális föld- használati elv megvalósításának, azaz a természeti és közgazdasági adottságoknak megfelelő művelési ág és vetésszerkezet kialakításának. 368
