Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - dr. Matos Károly: A belvízjárta területű üzemek gazdálkodásának szervezése

Takarmánynövények zölden: silókukorica, napraforgó, cirokfélék, szudánifű, herefüves keverékek.

Kertészeti növények: káposztafélék, nyári burgonya.

Kötött, réti talajok. Takarmánynövények magnak: mohar, rövid tenyészidejű kukorica. Takarmánynövények: zölden silókukorica, napraforgó, cirok szilázsnak, szudánifű, füveskeverékek szenázsnak, szilázsnak vagy lisztnek.

Kertészeti növények: káposztafélék, zöldbabfélék.

Az általánosan használt növények közül az évenkénti sorrendbe azokat a növényfajokat állíthatjuk be, amelyek termesztésének és hasznosításának feltételeit meg tudjuk teremteni.

Általános elvként szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a késői művelhetőség és a nehezebb körülmények, illetve a rosszabb adottságok miatt a vízjárta területek jövedelmezőségi szintje a teljes értékű területekhez viszonyítva átlagosan mintegy 10— 60%-kal kisebb. Aszályos időszakban viszont e területek jövedelmi szintje is eléri az egyéb területek jövedelmezőségi szintjét.

E területeken megfelelő belvízrendezés és talajjavítás után, pl. reverzibilis alag- csövezés esetén, a termeszthető növények választéka bővül, aszályos időben a víz visszaduzzasztásával öntözhetők, így értékes kultúrák is jövedelmezően termelhetők. A szikes vagy szikesedésre hajlamos területeken, a visszaszikesítés miatt, az alag- csövezés csak egyfunkciójú lehet (elvezetés).

Az időszakosan belvizes területek gépesítésének szervezése

Az időszakosan vízzel borított területekre jellemző a nagy talajkárosodás és a nehéz művelhetőség.

A nedvesség hatására az agyagkolloidok felduzzadnak, a talaj gyakorlatilag vízzáró lesz. Az ilyen talajok fizikai tulajdonságai rendkívül kedvezőtlenek, tömődött- ség, rossz szemcseösszetétel és pórusviszony alakul ki. A talaj elkenődik, szétfolyik, megszáradva kőkemény lesz.

Erőgépek. A belvizes területek gépi művelésének szervezése az egyik legnehezebb és legkörültekintőbb feladat. Az erőgépek megválasztásakor figyelembe kell venni a kialakult rossz talajviszonyokat, ezért elsősorban a könnyebb lánctalpas és a széles gumikerekű traktorok (négykerékmeghajtásúak) jöhetnek számításba.

Munkagépek. A gépkapcsolások jelentősége igen nagy. A minimális talajművelésre való törekvés szabja meg a célmunkagépek megválasztását, használatát.

Művelhetőség. A nagyon későn végzett alapművelet — akár szántás, akár tárcsázás — rögössé teszi a talajt, s ez a magágy készítését megnehezíti, sok esetben szinte lehetetlenné teszi. A kellő szikkadás előtt végzett talajmunkák épp olyan károsak lehetnek, mint ha elkésünk velük, ezért a talajművelés időpontjának kiválasztása rendkívül nagy körültekintést és szaktudást igényel.

Ezért ezekhez az ún. perctalajoknak a műveléséhez és a növények elvetéséhez igen rövid idő áll rendelkezésre. így e területek nagyságához viszonyítva az átlagos gépesítéshez képest — a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve — általában kétszeres, de esetenként még ennél is nagyobb erő- és munkagép-kapacitással kell számolnunk.

A betakarítógépek munkájának szervezésekor feltétlenül figyelembe kell venni a vízjárta területek soronkívüliségét. E területek növényállományát az érési fok elérésekor haladéktalanul be kell takarítani, mert az esőzések a megkésett betakarítást esetleg lehetetlenné teszik.

Száraz őszön ezeken a területeken feltétlenül szükség van az őszi mélyszántásra, mert tavasszal még vízborítás esetén is könnyebb a lazító, szellőztető kultivátoro- zás, mint a szántás.

350