Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - dr. Matos Károly: A belvízjárta területű üzemek gazdálkodásának szervezése
Táblásítás és az úthálózat kialakítása A természetes és mesterséges tereptárgyak által meghatározott táblaméretek hatása a művelési költségekre. A természetes és mesterséges tereptárgyak megszabják a munkautak hosszát. A táblahatárok ebben a vonatkozásban mesterséges tereptárgyaknak (út, vízelvezető stb.) számítanak. Lejtős területeken sokkal inkább a természetes tereptárgyak a meghatározóak, mint a mesterségesek, mert a domborzati adottságokból következő lehetőségek általában az optimumnál rövidebb munka- úthosszakat tesznek csak lehetővé. Sík vidéken a táblakialakítás lehetőségei tágabbak, így célszerű figyelembe venni a gazdaságosnak minősülő méreteket. A 108. ábra szerint a különböző erőgép-kategóriák esetében a munkaúthosszal exponenciális összefüggés szerint növekszik a gépek kihasználhatósága, így gazdaságossága is. Ebből következően a hosszú munkautakat lehetővé tevő táblaméretek a kedvezőek. A táblásításnak ugyanakkor alapfeltétele a táblán belüli egységes talaj tulajdonság, az egységes kezelhetőség — talajművelés, agrotechnika — céljából. Ez a feltétel viszont termőtalajonként eltérő táblanagyságot tesz lehetővé. Illetve, ha a természetes viszonyok között egységesnek nevezhető méretkorlátot az olcsóbb fajlagos gépesítés végett túl kívánjuk lépni, a terület egységes kezelhetőségét meliorációs beavatkozásokkal kell kialakítanunk. A táblásítás műszaki és meliorációs költségei viszont függenek a tábla kerületétől (út- és vízelvezető hálózat), a táblahatárokon létesített vízelvezetők hatástávolságától — így a talajok vízvezető képességétől is —, a domborzati viszonyoktól (táblán belüli mélyedések száma, területe), s a talajjavítási igényességtől. A meliorációs költségek 1 évre eső hányada viszont az éves üzemelési költségeket terheli. Ezeket a 109. ábrán mutatjuk be. A 109. ábra alapján a következőket állapíthatjuk meg: — jó vízgazdálkodású, homogén talajú területeken a hosszú munkautat lehetővé tevő táblák az előnyösek, — az azonos területnagyságú táblák közül a négyzet alakúak a legkedvezőtlenebbek, — kötött, kedvezőtlen vízgazdálkodású, sok meliorációt igénylő területeken a 60—80 ha nagyságúak a legkedvezőbbek, — minél kisebb munkaúthosszak alakíthatók ki, annál kisebb vonóerő-kategóriájú erőgépek használata lesz gazdaságos, — a tábla legkedvezőbb alakja (hosz- szúság és szélesség aránya) elsősorban a terület vízrendezési feladataitól függ; A gépesítés szempontjából nagy vonóerő- igényt jelentő III. sz. területi kategóriában (sík terep, igen kötött talaj) mutatkozó összefüggéseket a 8 Mp-os erőgépkategóriára vonatkoztatva a 110. ábra szemlélteti. A belvíz által vészé347 108. ábra. A munkaúthosszak és a traktorkihasználás összefüggése erőgép-kategóriánként
