Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Talajadottságok
A pangóvizes területek vízrendezése megteremti az aerob mikroszervezetek tévé" kenységének a fizikai feltételét, ami a szükség szerinti kémiai talajjavítással együtt a tartós vízálló morzsák képződését segíti elő. A nedvesen könnyen elfolyósodó, szárazon kemény, rögös talajon a hiányzó szénsavas mész pótlásával a morzsakezdemények kialakulása elősegíthető. Ez a jó talaj szerkezet alapfeltétele. Talajtípusok és jellemző tulajdonságaik a melioráció nézőpontjából A talaj képző tényezők összhatásaként a talajfejlődés a mindenkori hatásaránynak megfelelően alakul. A meghatározott irányú talajfejlődés alakítja ki a típust. így a típusból visszakövetkeztethetünk a keletkezés körülményeire is. A meliorációs tevékenység nézőpontjából a visszakövetkeztetés révén meghatározhatók a talaj- fejlődést befolyásolt vagy befolyásoló, különböző korú káros hatások. Ez egyet jelent a talajképző tényezők hatásarányának ismeretével. Ennek birtokában meghatározhatók azok az intézkedések, illetve beavatkozások, amelyek szükségesek az egészséges talaj fejlődéshez. Váztalajok Durva kőzettörmelék-halmazok, melyek hézagait esetenként kevés agyagos- vályogos kötőanyag tölti ki. Tulajdonképpen nincsen típusjellegük. A törmelék minősége és nagyságrendje szerint osztályozhatók. így megkülönböztetünk kövessziklás váztalajokat, kavicsos váztalajokat, földes kopárokat és futóhomokokat. Többnyire csak fás növényzet megtelepítésére alkalmasak. Kialakulásuk során hiányzott a kolloid anyagok felszaporodása és a hatékony talajélet. Jó víznyelő, de rossz víztartó képességük a sekélyen gyökerező növények életfeltételeinek nem felelnek meg. Mezőgazdasági nézőpontból a gyenge humusztartalmú homoktalajok tarthatnak számot érdeklődésre. Sötét színű litomorf erdőtalajok Keletkezésükben a kőzetnek és az erős humuszképződés feltételeinek jut nagy szerep. Erdőzónában, de többnyire sziklafüves, szárazságtűrő növényzet alatt keletkeznek. A sziklás-kopáros környezet miatt gyakran kiszáradnak, télen átfagynak, így a sok gyökérmaradvány lebomlása lassú, vontatott. A humuszanyag a köves talaj kisebb-nagyobb mélyedéseiben gyülemlik fel. A sekély termőréteg miatt csak erdei növényzet vagy szárazságtűrő állandó gyeptársulás életfeltételeit elégítik ki. A humuszkarbonát talajok lepusztult márga- és löszterületen, a rendzinák mészkő- és dolomitkőzeten, az erubáz talajok vulkáni kőzeteken alakulnak ki. Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok A lejtős területek erdővel borított talajain alakultak ki. A csapadék, a humuszsavak és a növényzet gyökereinek erőteljes szívó hatása következtében mind a könnyen oldódó sók, mind az agyagkolloidok lefelé mosódnak. Legfelső A-szintjük erősen humuszos, de a kalcium hiánya miatt nem keletkeznek vízálló morzsák. A lemosódott kolloidok következtében a talaj alsóbb rétegei erősen kötöttek, gyakran vízzáróak. Eás növényzetétől megfosztva, az erózió hatására a feltalaj igen gyorsan 36
