Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Nádosy István: A meliorációs munkák tervezése - Meliorációs tevékenységek tervezése és irányítása operációkutatási módszerekkel
R\ = a paraméter karakterisztikus értékei, amelyeknél az optimális program struktúrája (pl. a termelési szerkezet) megváltozik. Az i-edik üzem optimális célfüggvényének Cf értéke szintén felírható, mint az R, paraméter függvénye. Cl, + (R-Rf) Cl, Cl, + (R,-R\) Cl, cf(Ri) = l ci, + (R,-Rr‘) Cl, ha Ä(° ^ R, ^ R] ha R} Sií.S Rl ha Rs, 1 ^ R, s Rsit ahol Cl, = az optimális célfüggvény konstans része, Cl, = az optimális célfüggvény meredeksége a j-edik azonossági tartományban. Megállapítható, hogy az optimális célfüggvény szakaszonként lineáris, folytonos és konkáv függvény. Az egyes szakaszok meredekségét a C{, értékek mutatják, amelyek egyúttal a támogatási keret egységnyi növelésére jutó jövedelemnövekedést is kifejezik. Fennáll továbbá a Cl,>Cl,> ........, reláció, ami a függvény k onkavitását fejezi ki, vagyis a célfüggvény egyes szakaszainak meredekségei szigorúan monoton csökkenő sorozatot alkotnak. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a támogatási keret egységnyi növelése egyre kisebb jövedelemnövekedést von maga után. Ez könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a keret növelése során a program először azon területek meliorálását írja elő, amelyeken a legnagyobb jövedelem- növekedés érhető el, ennek következtében, később a keret bővítésével olyanoknak is jut, ahol a jövedelemnövekedés kisebb. Van továbbá az R, paraméter karakterisztikus értéke között egy Rs, maximális érték, amelynél nagyobb támogatást, ill. ennek megfelelő meliorációs beruházást az üzem adottságainál fogva már nem képes gazdaságosan hasznosítani. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy az elosztás során az R, S Rs, feltételt biztosítani kell. Minden egyes üzemi modellre külön-külön elvégezve a duális paraméteres programozást, megkapjuk az üzemek C, (R,) optimális célfüggvényeit. Ezek alapján a támogatási keret elosztására a következő, ún. készletelosztási feladat fogalmazható meg: Äi+Ä2-|- ................................ -f- Rn — R C \(R1) + C,i(R,1)+ .................... +C°n(R„)——max! A probléma egyik lehetséges megoldását az ismertetett dinamikus programozás alkalmazásával nyerhetjük. A modell megoldásával egyrészt arra kapunk választ, hogy miképpen lehet az állami támogatási keltet az igénylő gazdaságok között optimálisan elosztani, másrészt választ kapunk gazdaságonként arra, hogy — a gazdaság mely talajtípusain célszerű meliorációt végezni, — mekkora a melioráció megvalósításának lehetséges mértéke, — milyen termelési szerkezet esetén érhető el a melioráció optimális hasznosítása, — milyen anyag- és eszközvonzata van a melioráció optimális hasznosításának. 20 A melioráció kézikönyve 305
