Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Nádosy István: A meliorációs munkák tervezése - Meliorációs tevékenységek tervezése és irányítása operációkutatási módszerekkel

megvalósításához a gazdaságnak mekkora állami támogatásra van szüksége. Ez egyúttal azt az optimális mennyiséget is kifejezi, amelynél többet a mezőgazdasági üzem már nem képes gazdaságosan felhasználni.

Másrészt az R‘ értékét paraméternek tekintve, paraméteres programozással vizsgálható, hogy a vállalat optimális jövedelme hogyan függ a számára juttatott meliorációs támogatás mértékétől. Ezen eredmények azután jól hasznosíthatók akkor, amikor a korlátozottan rendelkezésre álló támogatási keret több gazdaság közötti optimális elosztását vizsgáljuk. Ezzel részletesebben a következő fejezetben foglalkozunk.

Az mk együtthatókat kétféleképpen határozhatjuk meg:

— az m* értéke a komplex melioráció átlagos fajlagos költségeit fejezi ki,

— az mk értékét a különböző jellegű meliorációs munkáknak (talajjavítás, vízrendezés, táblásítás, úthálózat stb.) megfelelően megbontva adjuk meg, ebben az esetben azonban külön egyenletekkel kell biztosítani az egyes tevékenységek közötti arányos összefüggést.

Az első megoldás az egyszerűbb, így a modellben is ezt a lehetőséget választottuk. Végül a célfüggvény a következő formában írható fel:

jr £ (t; - <?j4lt- k)x)+ jr £ (tj- - c;ált-km)xfm - j=l h=1 j = 1 h=1

— ^ C‘dh — £ MkFtm + eV — c’V’------>-max!, ahol

1 fe=i

= a /-edik termelési tevékenység egysége által előállított termelési érték a A-adik talajtípuson,

T]m = a /-edik termelési tevékenység egysége által előállított termelési érték a fc-adik meliorált talajtípuson,

C]M' * — a /-edik termelési tevékenység proporcionális (változó) költsége egységnyi termékre és a &-adik talajtípusra vonatkozóan,

Cjiu' km— a /-edik termelési tevékenység proporcionális költsége egységnyi termékre és a &-adik meliorált talajtípusra vonatkozóan,

CJ = a A-adik állóeszköz egységnyi mennyiségére vonatkoztatott fix költség,

Mk = a A-adik típusú meliorált talaj egységére vonatkoztatott fix költség, c’ = a bankbetét létesítésével kapcsolatos fajlagos nyereség, c” = a hitelfelvétellel kapcsolatos fajlagos költség.

A T) és jT*” értékek közötti különbség a hozamok különbségéből adódik. A C]&u-k és a C]m'km közötti különbség a ráfordítások különbözőségére vezethető vissza. Említettük, hogy a meliorálatlan, illetve a meliorált területek ráfordításai közötti különbségek kvantitatív kifejezése bizonyos esetekben nehézségekbe ütközik, ennek következtében a proporcionális költségek együtthatóinak a meghatározása is problémás.

Külön kell szólnunk a meliorált területek fajlagos fix költségének (Mk) meghatározásáról. Faragó (1971) tanulmányára támaszkodva ez a következőképpen végezhető el. A melioráció üzemeltetése során 1 évet terhelő fix többletköltség az

M* - M\+M\+M\ összefüggés alapján határozható meg.

Az M\ a folyamatos ráfordítások 1 évre eső hányada. Folyamatos ráfordításokon a melioráció komplex hatásának érvényesítéséhez szükséges, rendszeresen megismétlődő beavatkozások értendők. Ilyenek a mélylazítás, a vakonddrénezés, a zöldtrágyázás stb.

Az M\ a meliorációs hatás fenntartásának 1 évre eső költséghányada.

Itt kell számba venni a fenntartási jelleggel végzett beavatkozások ráfordításait. Ilyenek az ároktisztítás, a mésztrágyázás, a műtárgyak karbantartása stb.

302