Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Magyar József: A meliorációs munkák gépesítése
getés pontosságára ± 5 cm vagy ± 3 cm értékek vannak előírva. Ezeknek a követelményeknek csak a 8—20 m-es tengelytávolságú egyengetők tudnak eleget tenni, de csak abban az esetben, ha a terepegyenetlenség hossza nem haladja meg a gép tengelytávolságának a kétszeresét. A gazdaságos üzemeltetéshez az is követelmény, hogy a talajegyenetlenség magassága ne haladja jneg a 30 cm-t, és a talaj fellazított legyen, mert az egyengetés meneteinek a száma megnövekszik a kis nyesési mélység miatt (5—8 cm). Ha a körülmények eltérőek, akkor nyesőládával kell előkészíteni a területet az egyengetéshez. A nagy tengelytávolságú talajegyengetők munkájának lényege, hogy a nagyméretű keret egymástól távol eső alátámasztási pontjai következtében helyzetét munka közben viszonylag stabilan tartja, így a kerettel merev kapcsolatban levő nyesőlemez majdnem vízszintes síkban nyes. Ezt a tulajdonságát a gépnek még javítja az is, hogy a mellső kerekek ún. kiegyensúlyozott felfüggesztéssel csatlakoznak a kerethez, ami miatt a keret függőleges elmozdulása minimális. Ugyanezt a célt szolgálja a nyesőlemezek mellett elhelyezett kerekek (amelyeknek forduláskor van jelentősége, csuklós egyengetőknél) automatikus beállása is. A nyesési mélység, illetve a nyesőlemez függőleges helyzete a vezetőülésből hidraulikával szabályozható, amit erre a célra kalibrált skála és mutató jelez a gép oldalán. A nyesés valós értéke, valamint a menetek száma a következő összefüggéssel határozható meg a terep és a gép adataival: heí t = a talaj egyengető által lenyesett vagy feltöltött egyenetlenség magassága egy menetben, cm-ben (nyesési mélység), 0,67 = tapasztalati együttható, c — az egyenetlenség maximális magassága vagy mélysége cm-ben, L — a nagy tengelytávolságú talaj egyengető tengelytávolsága m-ben, t — a maximális egyenetlenség hossza m-ben. Könnyen belátható, hogy adott „í” és „c” terepértékek esetén, különböző tengely- távolságú egyengetők más-más nyesési mélységgel (hefl) dolgozhatnak. A munkamenetek száma a tengelytávolság csökkenésével nő. Az egyes nyesési mélységeket az eredeti „c” értékből levonva új „c” értékkel számoljuk a következő menetben lenyeshető „he„” magasságot. A műveletet mindaddig folytatni kell, amíg a kívánt ± 5 cm vagy a ± 3 cm alá nem esik a „c” érték maradványa. A lemetszett ,,he!í” értékek darabszáma a munkamenetek számát adja. Az itt leírt számítási mód csak abban az esetben ad a gyakorlat számára hasznosítható értéket, ha a nyesőlemez vágóéle és az egyengető kerekeinek felfekvési pontjai egy síkban vannak, tehát a gép oldalán levő mutató a ,,0” ponton van. Ha attól eltér, akkor a értéket a leolvasott + értékkel módosítani kell. A számítást megkönnyíti a 77. ábrán megszerkesztett grafikon, ahol a leggyakrabban alkalmazott gépek tengelytávolságait vettük fel, és így gyorsabban elvégezhető a számításban követett módszer is. A gyakorlatban használt megoldásokat a 78—81. ábrák mutatják be, műszaki adataikat pedig a 62. táblázat tartalmazza. A gépek 50—75 LE-s traktorokkal üzemeltethetők. Munkamódszerük a talajgyalu munkamenetéhez hasonló. Az egymással párhuzamos járatok ún. vetélő mozgá- súak legyenek hossz- és keresztirányban egyaránt, de a terep egyenetlenségeitől függően indokolt lehet az átlós irányban való üzemeltetés is. Simítószánok. Kisebb egyenetlenségek végső simítására alkalmasak. Merev keretbe (szán) 4— 5 simítóelemet helyeznek el egymás mögött a haladási irányra merőlegesen, amelyek függőleges irányban bizonyos lépcsőt képeznek. Az első tagok 248
