Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Magyar József: A meliorációs munkák gépesítése
73. ábra. Földgyaluk a) vontatott, b) önjáró A vágóéi beállítását és ezzel együtt munka közbeni helyzetét a beállítási szögek határozzák meg (74. ábra). A nyesőszög a kés függőleges metszetén a vágóéi alsó végpontjához húzott érintő és a vízszintes sík által bezárt szög («). A végzett munka természete és az anyag minősége szerint 30°— 60° között állítható. A vágásszög helyes beállításának gyakorlati szabálya, hogy a kés minél kisebb ellenállással vágjon, és a felvágott anyag a gyalu- kés előtt gördülve, ne pedig csúszva mozogjon. Gyepes, vékonyabb gyökérzettel átszőtt talajnál kisebb vágószögre van szükség, mint laza szerkezetű homok vagy kavics esetében. A fogásszög a késéi vízszintes vetületének a gréder hossztengelyével bezárt szöge (ß). A fogásszög csökkentése a keresztirányú anyagmozgatás mértékét csökkenti, de egyúttal csökkenti a felnyesett forgó földhenger oldalirányú elcsúszás ellen működő súrlódását is. A két ellentétes érdek meghatározza azt a legkedvezőbb fogásszöget, ami a legnagyobb keresztirányú eltolással és a legkisebb súrlódási veszteséggel jár, így a végzett munka művelete és az anyag minősége szerint 30° — 90° közötti érték. A hajlásszög, a gyalukés vágóélének a vízszintessel bezárt szöge (y). Értéke az anyag minősége, a munkakörülmények és a terepviszonyok függvénye. A műveletek szerinti késbeállítási szögeket az 59. táblázat tartalmazza. A földgyaluk munkamenetére tereprendezésnél és felszínalakításnál két eljárás terjedt el (75. ábra). Az egyik az ún. vetélő módszer, amikor a menetek végén hurok alakban fordul a gép, a másik a körben mozgó módszer. A vetélő módszernél a munkakiesés kisebb, kevesebb az üresjárat. 74. ábra. A gyalulás beállítási szögei 244
