Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Talajadottságok
Az anyakőzet A talaj képződésben részt vevő kőzetek tulajdonságai fizikai és kémiai vonatkozásban egyaránt fontosak. A kőzetek fizikai tulajdonságai körülhatárolják a növények föld alatti szerveinek életterét mint támasztóközeget, a gyökerek víz- és levegőellátását, a talajképződésben fontos szerepet játszó fizikai mállás feltételeit. A kőzetek kémiai tulajdonságai a talajok kémhatására, tápanyag-szolgáltató képességére, a mállás kémiai feltételeire hatnak. A melioráció során a szélsőséges, kedvezőtlen talajfejlődést okozó kőzetek kerülnek előtérbe. Ezek: — könnyen erodálódó, kis ellenállóképességű üledékes kőzetek, — kötött, tömött, nagy ellenállóképességű vízzáró kőzetek, — kevés kalciumot tartalmazó kőzetek, — sülevényességre hajlamosító, sok kalciumot tartalmazó kőzetek, — durva törmelékes, rossz víztartó képességű kőzetek, — erősen savanyú vagy erősen bázikus kőzetek. A talajképződés nézőpontjából a felszínen levő kőzetek minősége a döntő, a melioráció nézőpontjából viszont a mélyebben fekvő rétegek minőségét is számításba kell venni. A víztartó rétegek, illetve a rétegvizek ismerete az öntözővíz-beszerzés lehetőségének feltárásában, a szakosított állattartó telepek vízellátásának megoldásában stb. fontos. A felszínhez közel eső kőzetek minősége a tereprendezés, a vízrendezés megoldását befolyásolja. A domborzat A domborzat kialakulását tekintve geológiai tényező. Ugyanakkor a mindenkori meteorológiai viszonyok hatására is állandóan változik. A domborzat egyik alapvető hatása az eróziós feltételek befolyásolása. Egy adott terület talajfejlődésének irányát a talaj képződés és a lepusztulás mértékének egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Ha a talajképződés üteme a nagyobb, a növények termőhelyi körülményei javuló, ha a talaj pusztulása nagyobb, akkor romló tendenciájúak. A domborzat jellemzői közül a kitettségnek és az abszolút magasságnak klimatikus hatása is van a talajfejlődésre. A hűvösebb, párásabb területeken a növényzet életfeltételei is mások, mint a meleg, száraz oldalakon, és ezek együttesen a talajfejlődést eltérően befolyásolják. Változnak a mállás, a párolgás, a hő- és csapadékviszonyok, a növénytársulások, a talajok biológiai élete stb. A domborzati viszonyok szoros összefüggésben vannak a kőzetek minőségével is. A feltöltődött medencék majdnem sík területét a víz és a szil által szelektált törmelékes kőzetek töltik ki. Az üledékes, laza kőzetek közül a finomabb szemcsézetűek, a kötöttebbek és a tömött szerkezetűek csak igen kis domborzati különbségeket mutatnak, egyenletesen terülnek. A durvább szemcséjű, laza kőzetek megjelenési formája az enyhe domb, bucka, amelyeket a szél könnyen továbbsodor, és így igen kedvezőtlen talajképződési feltételeket teremtenek. A meteorológiai tényezők A talajok kialakulására, mindenkori fejlődésére ható meteorológiai tényezők: — a csapadék mennyisége és évszakonkénti megoszlása, — a csapadék intenzitása, illetve az egyes intenzitáscsoportokhoz tartozó gyakorisági értékek, — a hőmérsékleti viszonyok, 26
