Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Geológiai adottságok
A felszín alatti vizek A víz összegyűlését a felszín alatt különböző kőzetekben, különböző mélységben elhelyezkedő vízhordó és vízzáró rétegek teszik lehetővé. A hidrogeográfia szerint különbözőképpen elnevezett felszín alatti vizek (talajvíz, résvíz, karsztvíz, rétegvíz, profunsudvíz stb.) tulajdonképpen élesen nem választhatók el egymástól. Többnyire kapcsolatban vannak egymással, tartományaik egymással határosak. Talajvíz. Talajvíznek nevezzük a felszín alatti első vízzáró réteg feletti víztartó réteg vizét. Mivel ez közvetlen a felszínhez csatlakozó víztartó rétegben helyezkedik el, szabad tükrű, s így nem áll nyomás alatt. Ha a felszín alatti első vízadó réteg viszonylag mélyen van, előfordulhat, hogy felette vízzáró réteget találunk (Alföld), s így a talajvíz nyomás alatt van. A felső vízzáró réteg általában nem egységes, hanem hézagolt, s így a víztartó réteg az iszap- és az agyagrétegek által emeletekre osztott. Előfordul az is, hogy a víztartó rétegben a talajvíztükör felett zárólencse helyezkedik el, amely a csapadék leszivárgását akadályozva altalajvizet képez. A törmelékes kőzetekben kialakult talajvíztükör általában nem egységes, elsősorban a tagozott mély völgyekkel felszabdalt domborzat miatt. Különösen a durva szemcsés üledékes kőzetekben, ahol a talajvíz áramlását iszapos frakciók lassítják, a talajvíztükör enyhén követi a domborzat felszínét. A talajvíz a vízzáró réteg horizontális vagy ehhez képest különböző fokban dőlt elhelyezkedésétől függően áll vagy a lejtő irányában áramlik. A talajvíz áramlása az üledékes kőzet szemcseátmérőjének és minőségének megfelelően változó sebességű. A talajvíz (ha nincsen nagy mélységben) és az ugyanabban a vízáteresztő rétegben levő felszíni vízfolyás között közvetlen kapcsolat alakul ki. A kapcsolat a talajvíznek a folyó felé vagy fordított irányú áramlásából áll. Az áramlás iránya a folyó vízállásától függ. Az áramlás sebessége a nívókülönbségtől és az áteresztőréteg minőségétől függ, de általában igen lassú, s így csak hosszan tartó vízállásváltozáskor van nagyobb jelentősége. Egy adott terület meliorálásához ismernünk kell annak részletes talaj víz viszonyait: a talajvizek mélységét a felszín alatt, illetve a talajvíztükör geodéziai magasságát, annak évszakonkénti ingadozását és sokéves gyakorisággal várható szélső értékeit. A csapadékból származó rétegvíz. Rétegvíznek (vadózus víz) nevezzük a legfelső, szabad tükrű talajvíz vízzáró rétege alatt következő, nyomás alatt álló vizet. Ezek minden esetben vízzáró rétegek között helyezkednek el, és nyomás alatt állnak. A medenceszerkezet velejárójaként Magyarország igen gazdag rétegvizekben. A rétegvizek között található víz túlnyomó része csapadékból származik. Keveredhet azonban hozzá a kőzetek dehidratációjából származó víz, karsztvíz stb. is. Minél mélyebben helyezkedik el a réteg, annál nagyobb a nyomása és hőmérséklete. Ezek a rétegek szolgáltatják az artézi és gyógyvizeket, hévizeket. Juvenilis vizek. Juvenilis víznek nevezzük a Föld mélyében levő magmából származó vizet. Ezek a víz körforgalmában még nem vettek részt. Posztvulkanikus forrásokban és vetődések mentén felszálló vizekhez keveredve jelennek meg a felszínen (pl. Mátra-vidéki csevicék). Karsztvizek, résvizek. A kőzetek réseiben található vizeket nevezzük résvíznek, így tulajdonképpen a karsztvizek is ide tartoznak. A két elnevezés azonban megkülönböztetésül szolgál a mészkőterületek sziklavize és a vulkáni, illetve a metamorfikus kőzetek sziklavize között. Az előbbit karsztvíznek, az utóbbit résvíznek nevezzük. A vulkáni és a metamorf kőzetek résvize viszonylag kevés, a mészkőben levő üregeket, barlangrendszereket kitöltő karsztvíz viszont igen tekintélyes. Források. Ahol a lejtő irányú vízzáró réteg eléri a felszínt, és felette víztartó réteg helyezkedik el, a felszín alatti víz megjelenik a felszínen. Források találhatók mind a laza, üledékes kőzetekben, mind a kemény kőzetekben. A laza, üledékes és kőtör24
